2 út van. Szex egy olyan nővel/férfival aki pénzes, ellát egy egésznap bármivel, de te undorodsz tőle. Vagy szex egy olyan nővel/ferfival akinek vágysz a szeretetére, de szarba se vesz téged. Mit választanál?

az elsőt

a testi fájdalmat undort könnyeb elviselni naponta pár percre mint nonstop a lelkit

ráadásul az első esetben kompenzálja is a testi bajaid az anyagi világban elérhető joságokkal

de a második esetben semmit nem kapsz lelkileg vissza ami kicsit is ellensúlyozná a gyötrelmet

Egyiket sem. Én is várok, teszek azért, hogy olyannal jöjjek össze, akivel minden stimmel.

Mind a két útra jellemző a k.rválkodás, a megalkuvás, a lealacsonyodás, a nem szeretem, becsülöm, tisztelem saját magamat, papucsság.

Ha tényleg olyan szitu van, hogy muszáj választanom, tehát mondjuk túszként vagyok tartva, és ha nem teszem meg, megölik a kisállatomat stb., akkor a 2.-at választanám. Nem tudnék olyan emberrel lefeküdni, akitől sugárban hányok.

Ha nem ilyen drasztikus a helyzet, akkor egyiket sem.

A másodikat. Ha van valaki, akire vágyom, nyilván azzal leszek, nem azzal, akitől undorodom.

Amúgy egyedül maradok, ha nem muszáj dönteni

A második tulajdonképpen egy szeretői kapcsolat? Mert akkor sokan választják. Az első meg egy kitartó partner lenne? Akkor inkább a második, inkább a szeretője vagyok valakinek aki csak használ, mint a kitartottja valakinek aki a lábaim elé teszi a csillagos eget, de egy undorító vénember,mondjuk.

Amúgy meg ez két véglet, és a másodikat sem szívesen választanám, csak én szerelem nélkül nem tudok kapcsolatot elképzelni. Nyilván az ideális az lenne hogy a szerelem kölcsönös.