Bejön apa egyik barátja? Normális vagyok?

20 éves vagyok és ez a hapsi 44. Nagyon bejön, nem mondom, hogy szerelmes vagyok belé, mert ahhoz ugye több kell. A korombeli srácokkal sosem érzem ezt, de ha a közelemben van úgy érzem magamat, mint egy óvodás, és elpirulok, alig bírok ránézni, ettől függetlenül folyton a társaságát keresem, és szemmel akarom tartani. Ami sose sikerül, mert aztán észreveszem, hogy szinte mindig , mindig mikor rápillantok, akkor ő is néz. Most éppen tudom, hogy van egy barátnője, ami azt hiszem, csak 2 hónapja él, de nincsen gyereke, és nem volt még felesége sem. Legalábbis ahogy hallomásból tudom. Tuti, hogy nem jövök be, bár elég sokszor észreveszem, hogy engem figyel vagy velem poénkodik, de könnyen lehet, ez csak azért van, mert közvetlen személyiség. Mikor a barátnője nincs ott, akkor szól csak hozzám, mindig valami poénosat, vagy velem kapcsolatos kérdéseket.

Biztosan észrevette már, hogy bejön, mert mikor rám néz és ahogy rám néz, belepirulok.

Szerintetek normális ez? Az apám lehetne (bár apa egy 5 évvel idősebb, de az szinte semmi), bár annál sokkal fiatalabb gondolkodású. Tudom, hogy van egy haverja, akinek a barátnője annyi idős, mint én.

No, mindegy. Ebből az írásból is látszik, mennyire bele vagyok habarodva. Szerintetek mit kéne tennem? Mennyi esélye lehet ennek, hogy bekövetkezik bármi is?

Egyébként volt már normális kapcsolatom, 16 éves korom óta volt 2 két éves kapcsolatom, és pár rövidebb, de mindig gyerekesnek tartottam a korombelieket. Viszont mivel nem vagyok az a fajta koraérős lány, aki már 20 évesen ilyen full bombázó, és 170+ centis és hosszú lábai vannak, hanem pont az ellenkezője. Bár sportosan nőies vagyok, de alacsony, és az arcom elég fiatalos. Sokan mondják, hogy szép, de fiatalos. Éppen ezért nem gondolom, hogy bármi is viszonzásra kerülne és nem is biztos, hogy érdemes lenne próbálkozni. Mit gondoltok? Van ilyen vagy hasonló kapcsolata ebben a témában?