Ti inkább a hagyományos szerepek mellett álltok vagy inkább a nemi egyenlőség mellett?

Mindkettőnek meg lenne a haszna, ha "tisztán" használnánk a valóságban. Csak a probléma az, hogy ennek a legrosszabb egyvelege a legelterjedtebb. Nevezetesen, hogy a férfitól elvárnak mindent, teremtsen meg minden anyagiakat, karriert, lakhatást, autót, nyaralást, szórakozások finanszírozását, a női 110 ezres fizetés meg csak szolira, műkörmösre és fodrászra elég. ENNEK ELLENÉRE, a nő legyen egyenrangú egy kapcsolatban, legyen pont úgy megbecsülve mint a férfi, és a férfi is vegye ki a részét fele-fele arányban a házimunkából és a gyereknevelésből is. Ez van Magyarországon.

A fejlett országokban mint Svédország, igaz, hogy teljes női egyenjogúság, liberalizmus van, de viszont ott a nők is rengeteg pénzt keresnek, ott nem elég ha egy nő csak egy 2-es érettségivel felszolgál valahol, de a férje az legyen mérnök, azt lenézi a társadalom, másrészt egy svéd mérnök rohadtul nem vesz feleségül egy mekis csajt, akik közül a legtöbb bevándorló. Ott a nőktől is elvárt a karrier. Itt meg általános ez, hogy a csaj nem vitte semmire, de azért legyen egyenrangú a mérnök férjével aki mindent alátesz.

Nehéz kérdés. Én például szívesen tanulok, és mutatom meg kreativitásomat a munka világában, de ha nekem kellene becipelni az új hűtőt, vagy lenyírni a füvet, akkor valljuk be, nem lenne őszinte a mosolyom. (Igen, tudom egyébként, hogy vannak nők, akik simán rendelkeznek azzal az erőnléttel, hogy ezeket könnyen el tudják látni, de én mindig is inkább tudásban voltam erős, és sosem sportokban/kondiban.)

Az egyébként hülyeség, hogy ne mutasd ki az érzelmeidet. Az nem jó kapcsolat szerintem, ahol titkolni kell, hogy mit érzel.

Én inkább amellett állok, hogy minden pár egyezzen meg, hogy ők mit akarnak, és akkor legyen az egyik vagy a másik, ha mindketten szívből úgy akarják. :)

21/L

" a női 110 ezres fizetés "

Miről beszélsz, te Drága?

Ahogy mondod, neked kell döntened, milyen szeretnél lenni, hogyan szeretnéd élni a hétköznapjaidat.

Nekem sem jönnek be a hagyományos szerepek, nem is szeretném, ha bárki rám akarná erőltetni őket. Olyan lenne, mintha egy halat nyaggatnának, hogy miért nem akar fára mászni.

#1-es vagyok

Az araboknál ahol meg nincs női egyenjogúság (mert hogy jártam nemrég arab földön is), és láttam a saját szememmel, hogy a nő ott egy senki, egy fekete ruhában kendővel a fején a férje árnyéka, egy neved senki valaki, aki csak arra jó, hogy szülje a gyerekeket a férfinak és örömökben részesítse őt az ágyban, de még ő maga sem élvezheti a szexet mert az csak a férfinak jár (sok kislányt megcsonkítanak, azaz eltávolítják a csikóját, hogy hűségesebb legyen később), max annyit csinál még a nő, hogy eljár bevásárolni és ennyi. A férfi az meg megkeresi a pénzt és eltartja az egész családot.

Itthon viszont tényleg az van, hogy a nő az egyenjogú, de a férfinak kell megteremteni mindent, tehát egy qrva nagy kettős mérce van. De ez a magyar férfiak hibája, hogy kialakult ez a szélsőséges helyzet, mert ők kényeztették szarrá a nőket és mára ez vált természetessé.

Bizonyos dolgokban a hagyományos szerepek mellett állok, másban az egyenlőség mellett. Például én nőként fogok dolgozni, karriert építeni(most egyetemen tanulok), de ha lesznek gyerekek, szeretnék otthon lenni velük pár évet. Ehhez nyilván kell majd egy olyan férj, aki jólétben tud tartani minket addig.

Párkeresésben a hagyományos szerepeket támogatom. Szeretem, ha a férfi kezdeményez, udvarol, randizni visz. Én sem vagyok passzív, ugyanúgy odateszem magam, de szeretem így nőnek érezni magam, ha nekem kéne futni egy pasi után...el se tudom képzelni azt a szituációt, hogy én szedjek fel egy pasit.

Nagyon jó dolog az egyenjogúság, de itt egyesek keverik ezt az egyenlőséggel. Az egyenjogúság azt jelenti, hogy mindkét nem tagjai egyenlő jogokkal dönthetnek arról, hogy hogy akarják élni az életük, de ettől még nem kéne a férfiaknak kislányként viselkedniük, a nőknek pedig amazonként. Persze, ha valakinek ez esik jól, éljen úgy :D

21N

De pont az a nemi szerepek lényege, hogy a tulajdonságaik szerint nevezünk meg embereket. Ha Julcsa erős, határozott, az férfias. Miért? Julcsa nő. Julcsa ember. Peti is, aki inkább nevelné a gyerekeit, mint az uncsi munkáját csinálná.

Nem attől lesz nő vagy férfi valaki, hogy egy listáról minden tulajdonságot magára erőltet.

Az érzelmek ki nem mutatása egy idő után tényleg hülyeség. De ismerkedésnél viszont ettől gyengének fogsz tűnni(hiába ír akárki akármit, ha egy férfi első randin elkezd zokogni, vagy olyan lelkesen mesél el valamit, hogy könnybe lábad a szeme az nem vonzó általában a lányoknál). Pont azt szeretik a csajok a kihívást, hogy betörjenek, és előhúzzák ezt az énedet is az idő múlásával. Viszont először a kemény énedet szeretnék megismerni, mint régen, hogy képes-e vagy megvédeni őket.(persze mai társadalmunkban nem kell annyira védeni őket, de ez akkor is még mindig egy szempont egy előny.)

Másrészről részben egyet értek, részben viszont nem. Azért olyan mint női szerepek és férfi szerepek mindig is lesznek. Maximum családonként változik. De én is egyetértek, hogy egy családnak nem több ága kéne hogy legyen, hanem egy és azt együtt mozgassák előre. De ettől még a nő fogja szoptatni a babát, és a férfi fog jobbára összebarkácsolni egy játékot a gyerkőcöknek, vagy akármilyen fizikai melót előbb végez el a férfi mint a nő, egész egyszerűen mert ehhez vannak rendelve.

Hűtős példára reflektálva, szerintem azt akárhogy nézem könnyebb ketten bevinni.;D

Egyébként ez az egész neveltetés kérdése is. Ahogy otthon zajlottak a szerepfelosztások, nagyjából úgy fognak később is, mert az rögzült, az van normálisnak titulálva az ember agyában. Persze lehet változtatni rajta, de nehéz elrugaszkodni a gyökerektől.