Leírom a sorsomat egy ellenkező nemű barátommal, aki sosem akart tőlem többet, mégis első kézből tudom, hogy nagyon jó az ágyban. Felmerült bennem sok kérdés, szerintetek?

Évekkel ezelőtt ismertem meg egy haveromat, egy​ férfit (én nő vagyok). Êveken keresztül jó barátok voltunk, de ebben ki is merültünk.

Lassan két évvel ezelőtt pedig az történt, hogy lefeküdtünk. Egyikünknek sem volt senkije, és mindketten kívántuk, hogy megtörténjen. Meg is történt, és iszonyatosan jó volt, mert ő volt nagyon jó az ágyban. Nem részleteztük, lesz-e ismétlés, csak annyit beszéltünk meg még a szex előtt, hogy ez ilyen baráti alapú menet lenne.

Én utána szívesen megismételtem volna, de erre nem került sor. Kikerülte a témát, és nem erősködtem, nem vagyok az a típus.

A szexre pár hónapra rá egyszer beszéltünk, és beavatott, hogy megismert valakit, akivel már volt több randija.

A mai napig nem tudom: azért nem volt több együttlét, mert már akkor kezdett képben lenni a lány, vagy azért, mert szimplán nem akart többet (és ha erről van szó, akkor mi az oka)?

Na mindegy, attól kezdve kevesebbet beszéltünk, hisz már egy éve nem volt közös találkozási hely, és egyre ritkábbak lettek a találkozásaink meg a levelezésünk.

Hónapokkal ezelőtt aztán hirtelen betoppantak a munkahelyemre (egy Reserved ruhaüzletben dolgozom). Addigra már azért együtt voltak több, mint egy éve. Én meg olyan furán viselkedtem, egyrészt mert ugye nem lehet munkaidőben cseverészni, és mivel feljebb másztam a szamárlétrán, nem mutathatok rossz példát. Másrészt meg mert a szex óta kicsit azért másként vannak a dolgok bennem felé, főleg, mivel mint mondtam, nagyon jó légyott volt az. És hát ott állt, régen láttam, helyes volt. És vele volt a barátnője, nem csoda hát, főleg mivel meglepetésszerűen tűntek fel, hogy furán feszült voltam. Meg is jegyezte, hogy látja rajtam hogy zavarnak, és hamar leléptek.

Ennyi... Bár azt mondtuk, összefutunk, nem futottunk össze, és nem is nagyon beszéltünk tulajdonképpen azóta.

A barátságunkat nem féltem, de más tekintetben sajnálom a történteket. Sajnálom, hogy nem próbálkozott rögtön az elején, sajnálom, hogy nem lett több köztünk a szex után, és ha már nem lett, sajnálom a szexet, mert összezavart. Nem a vele való egyszeri baráti együttléttel van kivetnivalóm, hanem azzal, hogy bekavart nekem, ezért jobb lett volna, ha sosem kerül rá sor.

Egyébként, mikor még nem volt barátnője, azt mondta, az anyja mindig mondta neki, hogy velem kellene járnia, mert olyan jól megvagyunk, és hogy amikor még megismerkedtünk, akkor fontolta, hogy megpróbál összejönni velem. Mondtam neki, simán próbálkozhatott volna, mert belementem volna.

Néha csak simán káromkodni tudnék a hülye bolti látogatásuk miatt. Hát kösz és bocs... Kösz, hogy nem kellettem, de az orrom alá dugtad, aki kellett. Bocs, hogy túl feszült voltam az ízlésednek.

Vajon mi munkált a háttérben? Simán csak arról van szó, hogy nem tekintett ràm soha nőként? De akkor hogyhogy kívánt szexuálisan, a baráti viszony ellenére is? Miért nem kezdeményezett az elején? Nem voltam elég dögös? Miért nem akart többet az együttlét után, már megismerte a lányt mire akart volna, vagy béna voltam az àgyban? Számomra forró menet volt, ennyire másképp éltük volna meg?