Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ismerkedek egy sráccal. Nagyon sok mindenben hasonlítunk, jó fej, kedves, és végre értelmes is, ezer dologról el tudunk beszélgetni. De?
Kicsit olyan mintha magamra találtam volna, egy-két személyiségvonásban. (Pl hülye példa, de egybeszórtuk pár féle rágót egy ilyen kocsis tartoban. Más szimplán kivenne egyet, de mi leálltunk azon tanakodni, hogy mennyire fura már hogy az kerül elő mindig amiböl a legkevesebb van, a matematikai esélyét kezdtük latolgatni, és 10 percg erről dumáltunk. )Ebben meg semmi normális nincs, és ezt nagyon bírom. De persze millió más engem érdeklő t3máról is,amik tök nem jellemzőek amúgy a fiúk többségére a korosztályomban. Tök jó zenét hallgat, nyitott haso ló programokra mint én, sok izgalmas ötlete van, szóval a személyiségének egy része naxon megfogott. Nagyon odafigyelő,
Másrészt olyan kis esetlen. Nincs benne semmi férfiasság, magabiztosság. Nagyrészt ránézek és arra gondolok, hogy aranyos, nem arra hogy kívánom.
Mi legyen? Megpróbáljam vagy ez nem jön össze?
A vonzalom egy olyan virág melynek idő kell h kinyiljék.
Bár én nekem ez a virág egyből kinyílik ha valaki megfog de lehet h idővel neked is kifog.
#1 és #3, nagyon egyetértek, és van az a közmondás, hogy alamuszi macska nagyot ugrik!
Sose szabad felületesen, az első benyomások, a látvány alapján itélni.
Mi az, hogy a matematikai esély latolgatása nem normális? Szerintem tök jó!
Egyébként ha elvagytok szerintem tényleg ne hagyj fel az egésszel még egy ideig, hátha még jobbam megismerheted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!