Ideje lenne annyiban hagyni?

Van egy srác, buszon szoktunk együtt utazni. Mindig beszélgetünk, mondhatni egy hullámhosszon vagyunk,egymás mellett is ülünk amíg tart az út, de nem jutunk A pontból a B-be. Nem keresett fel, nem mutatta eddig konkrét jelét hogy érdeklődne úgy.

Csak élőben beszélünk, ismerősök vagyunk közösségiken.. Mivel igen türelmes vagyok ezért várok, csak azok a beszélgetések tartják bennem a 'lelket', hogy hátha egyszer feljebb is lépünk. Legutóbb egy hónapig nem láttuk egymást, és nem felejtett el, jött érdeklődni hogy miújság stb. Amikor a legeslegelején beszéltünk, elkérte a nevemet is, mondván megjegyez. Nyilván ha annyira nem kívánná a társaságom nem jönne csevegni, meg sztorikat mesélni, simán elfordulhatna, vagy csak köszönhetne és kész. De nem teszi, hanem nagyon közvetlen.

Lassan 3 hónapja szarakodunk, és őszintén kezdem megunni mert csak a saját becsületemet ásom alá azzal hogy folyton én megyek utána (járhatnék más busszal de pont miatta járok azzal) Beszélgetünk, de nem lépünk tovább. Ti mit gondoltok? Fővárosi vagyok,persze millió lehetőségem lehetne ismerkedni, de itt leragadtam, mert nagyon megismerném de..:D (sose vagyok tolakodó meg nem zaklatom)

19/l