Hogy lehet kibírni?

Soha nem végződtek a kapcsolataim gyűlölködéssel, mégsem jutott soha eszembe kapcsolatba maradni az exeimmel.

Ízléstelen dolognak tartom a szakítás utáni bratyizást, vagy a receptcserét az új csajjal.

Ezért nem kellett asszisztálnom a további hódításaikhoz.

Te se csinálj magadból lábtörlőt, mert szánalmas és gusztustalan!

Nem volt ilyen. A "maradjunk barátok" duma végtelenül álszent.

"Amíg nem talál mást, szeretnék vele maradni" - ez milyen már? Legyen már benned annyi tartás, hogy ha szakított veled, akkor kivonulsz az életéből! Meg akarod várni, amíg talál mást, és akkor véglegesen leráz magáról?

Ha lesz benned tartás és nem vagy jelen az életében, mint egy kellemetlen hátizsák a hátán, akkor még az is lehet, hogy hiányozni fogsz neki és visszatér hozzád, ... ha a barátstátuszt nem fogadod el.

Ezzel most nem akarok hiú reményeket ébreszteni benned, de a dolgok így működnek.

Ha hiányzol neki, akkor majd keres, ha nem hiányzol, akkor meg kár aláznod magad.

Nem tudom, engem nem érdekel - bár ismerősök vagyunk fb-on -, bár ő nem is csajozik... nem is tud egyedül :D

Az meg hogy ő mit érez a párommal közös képeink láttán szintén nem izgat.