Mennyi idő után lettetek szerelmesek a párotokba és mióta vagytok együtt?

Első percben megtetszett, de igazán a rá következő héten lévő, első randik után lettem szerelmes belé.

( Ő azt mondja, hogy az első perctől szeret.)

10,5 éve vagyunk együtt.

Nem minden szerelem egyforma. Nálunk pl. nem volt hasbizsergetős dolog, egyszerűen másképp alakult. Mikor összejöttünk, minden percet együtt töltöttünk, és annyira természetes volt az egész, hogy eszembe sem jutott azon gondolkodni, hogy most szerelmes vagyok-e. Kb. másfél hónap után volt először olyan, hogy egy hétig nem találkoztunk - hazautazott vidéki szülőkhöz. Én ott estem egy kicsit kétségbe, ugyanis amíg nem volt itt, nem hisztiztem, nem borultam ki, nem szenvedtem látványosan, hogy úristen mit kezdjek az életemmel, mert nem tölti ki. Szóval én itt kételkedtem egy sort magamban, hogy hoppá, akkor lehet nem is vagyok szerelmes, bajok lesznek stb stb... Mire jött haza, már tele voltam rémképekkel, hogy mi lesz, ha ennyi idő alatt ő is ugyanerre jött rá, és úristen. Aztán találkoztunk, és egy pillanat alatt visszazökkentünk ugyanabba az érzésbe, mint előtte, mintha el sem ment volna, és rájöttem, hogy igazából piszkosul hiányzott.

Én ott megnyugodtam, és feladtam ezt a "mitől szerelmes az ember" kezdetű hisztériát, amit itt is divat levágni. Azóta két év telt el, már együtt élünk, nem mondom, hogy mindig minden tökéletes, de sosem jut eszembe megkérdőjelezni, hogy szeretem-e. Bár néha rácsodálkozom, mikor ismerősök megállapítják, hogy jajdecukik vagyunk meg mennyire ragyogunk és szercsilávcsimindenkiirigy, mert én nem gondolnám, hogy ez így sütne rólunk. De ha már ismeretlenek is megjegyzik, akkor csak van benne valami. :)

(Ismétlem, mindezt annak ellenére, hogy sosem volt pillangók meg mindenpercben rágondolok és társai.)

Nekem nem hiányzik semmi, én így vagyok szerelmes, és nekem ez tökéletes. :) Nyilván, ha hiányérzeted van, az azt jelzi, hogy nálatok valami nem oké, én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy nem mindenkinél (és nem minden kapcsolatban) ugyanúgy szeret az ember. Én is voltam elvakult ködös már, mégsem volt jobb az a kapcsolat a mostaninál.

Szóval, ha hiányérzeted van, az nem jó, de csak azért, mert nem őrülsz meg kapásból, az nem jelent feltétlen rossz kapcsolatot - szerintem. :) Persze, ha neked ez elvárás, akkor abból következik, hogy csak olyannal fog működni a dolog, akivel ez megvan az elejétől.