Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Bepróbálkozott egy volt tanárom. Nagyot csalódtam. Hogy lehet ekkora különbség a "2" énje között? Mit gondoltok, mindig is ilyen volt, vagy szimplán bekattant?
Gyerekek ez most pitiáner apróságnak tűnik, már pár hét eltelt azóta, de még mindig nem tudtam megemészteni, olyan csalódott vagyok hogy az valami fogalom. A nálam kb. 15 évvel idősebb volt tanáromról van szó, aki felbukkant a semmiből és elkezdett nyomulni, úgy, hogy tudja hogy hamarosan férjhez megyek.
Azért vagyok ennyire kibukva rajta, mert gimiben egyfajta példaképem volt, akire felnéztem, tiszteltem, ő volt a tiszteletre méltó tanár úr, aki komolyan vette a dolgokat, a diákokkal távolságtartó volt, de a lelkiismeretes oktatás mellett azzal is szívből törődött, hogy jó ember legyen belőlünk, élettapasztalatot próbált nekünk átadni, amolyan igazi példás tanár volt. A gondolkodásmódja, viselkedése, minden, ami ő volt, nagyon szimpatikus volt és sokra tartottam (17 évesen "szerelmes" is voltam belé, de ezt rég elfújta a szél, az emlékeimben másképp él/t).
Na azóta eltelt jó pár év, most felvette velem a kapcsolatot, és olyan szöveggel állt elő hogy eldobtam a sapkámat. Az világos számára, hogy van vőlegényem, meg írtam is neki, hogy komoly a kapcsolatom, szeretem a páromat, esküvőre készülünk, stb. Ennek ellenére is feketén-fehéren megmondta, hogy bár tudja hogy nem helyes, vonzódik hozzám, és olyan dolgokat írt ami nem helyén való. Túl bizalmas, túl közvetlen volt. Arról beszélt, hogy mindig is olyan nőre vágyott, mint én, mennyire egyformán jár az agyunk, bennem megvan az, ami az exeiből hiányzott, szóval bőven olyan dolgokat, amiket egy gyűrűs menyasszonynak nem illő írogatni.
A kérdésem az lenne, hogy mit gondoltok erről az egészről? Úgy érzem hogy egy világ dőlt össze bennem...Az az ember, akit annyira szerettem és tiszteltem, képes így viselkedni egy kapcsolatban élő nővel. Hihetetlenül jó embernek ismertem meg, mint pedagógust..hogy lehet ekkora különbség, hogy lehet ennyire más magánemberként és tanárként? Igazából magamat sem értem, miért viselt meg ennyire ez az egész, totál ki vagyok bukva, néha nincs kedvem semmihez, én hülye még mentegetni is próbáltam magamban. Ami még felettébb aljas volt, hogy bár nem mondott semmit az én "érzéseimmel" kapcsolatban, csak szimplán kérdéseket tett fel, amikkel láthatóan az volt a szándéka, hogy valljam be magamnak, számomra sem közömbös. Mintha meg akart volna kísérteni. Pedig nem vagyok az az elcsábulós fajta.
Mit gondoltok?
Úgy látszik, kevés volt neki, hogy tiszteled és felnézel rá valamiért. Ő ennél többet akart, szexelni veled.
Ez a gondja a legtöbb jófiúnak is, hogy beteszik őket a nők barát-zónába, felnéznek rájuk 1-2 apróságért, mert milyen jó ember meg stb. DE nem szexelnek velük! És lehet, hogy még egy világ fog összedőlni benned, de fogd fel végre, hogy a férfiaknak a tisztelet nem elég, nekik testi kielégülés is kell. Ha az utóbbi nincs meg, akkor elmehetsz a p1csába a tiszteleteddel, minden pasi utálja a barát-zónát, megalázó is, pedig hát a barátság elvileg jó dolog, csak nem egy nőtől.
Első, milyen barátzónáról beszélsz? A kérdező volt tanáráról van szó, nem a volt "gyík infós" gimis osztálytársáról.
Kérdező, tanácsot nem tudok adni, de teljesen érthető, ahogy érzel. Nekem is van egy számomra nagyon kedves, példaértékű volt pedagógusom, a soraidat olvasva pedig elképzeltem, milyen lenne, ha ki akarna kezdeni velem. (Nem volt nehéz beleképzelni magam a szituba; én is menyasszony vagyok, ráadásul az ő iskolájában hospitálok, szóval még a kapcsolat is megvan).
Hát én is hatalmasat csalódnék. Nyilván én (ahogy te is) nem férfiként tekintek rá, hanem egyfajta mentorként, példaképként. Ugyanúgy, ahogy te is írtad; olyan értékeket képvisel és ad át a diákjainak, amik miatt felnézek rá, tisztelem őt, adok a szavára.
Ha most bepróbálkozna nálam, azzal kb romba döntene mindent, ami bennem él vele kapcsolatban.
Ugyanakkor ez a helyzet ráébresztene, hogy ő is ember, ergo esendő. Azt gondolnám, hogy eddig idealizáltam őt, majdhogynem tökéletesnek tartottam, mert nem láttam (és nem is kellett látnom) az ő emberi, "bűnös" oldalát.
Biztosan nehéz ezt feldolgozni, tényleg el tudom képzelni... de gondolj arra, hogy egyrészt te egy idealizált képet láttál belőle ideáig, nem a teljes valóját, másrészt emlékeztesd magad arra, amiért ő a példaképeddé vált.
Természetes, hogy ezek után átalakul a róla alkotott képed, de én arra bíztatlak (amit - szerintem - én is tennék), hogy koncentrálj arra, ami miatt anno példaképnek tekintetted, ugyanakkor tudatosítsd magadban, hogy ő is ember, tehát nem tökéletes - annak ellenére, hogy a szemedben eddig az volt. Ne ítéld el őt ezért, ne hagyd, hogy ez a "megvilágosodás" semmissé tegye azt, amit eddig adott neked...
Kissé egyszerűen fogalmazva; próbált megtalálni az arany középutat - én ezt tenném.
Idáig olvastam: "aki felbukkant a semmiből és elkezdett nyomulni, úgy, hogy tudja hogy hamarosan férjhez megyek.", a többi nem fontos. Már ennél a pontnál kellett volna neki mondanod, hogy komoly lépés előtt vagy és hagyjon békén, legyetek max haverok szex nélkül.
Ebben az esetben az van, hogy Kérdező, te Önmagadat nem becsülöd és azt a sok munkát és energiát, amelyet te befektettél abba a komoly kapcsolatba, amelyből mots házasság lesz. Tény az is, hogy a tanárodat sem érdekli ez és ha Téged és komoly kapcsolatba fektetett "munkádat" nem értékeli valaki már az elején, akkor az a kérdés voltaképpen, hogy Te miért foglalkozol ilyen alakkal?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!