Mennyi idő alatt lett a barátságból párkapcsolat és esetleg abból házasság?

2009 körül ismertem meg a - most már - páromat. Mi évekig voltunk barátok, többek között a távolság miatt, alig-találkozással nem nagyon lehetett volna több, bár időnként flörtölgetett, sosem vettem komolyan, főleg, hogy azért közben voltak kapcsolatai mindkettőnknek. 2013-ban együtt nyaraltunk majdnem egy hetet, ilyen baráti buli volt, akkor kicsit "összegabalyodtunk", de távolság miatt nem akartunk/mertünk belevágni. Meg azért sem, mert mindketten féltünk kimondani a nyilvánvalót, nehogy tönkretegyük a barátságot... :) Akkor emiatt a tökölés miatt kicsit kerültük egymást, mert nem tudtuk igazán megbeszélni, ő is próbálkozott mással, én is, kábé fél évig bírtuk. Utána újra találkozva két nap alatt jöttünk össze, megállapítva, hogy mennyire hülyék is voltunk. :)

Most már két éve vagyunk együtt. Én inkább hátránynak éltem meg a barátságot, mint előzményt, mert nagyon más a két kapcsolat - amire egy barát/haver esetében röhögve legyint az ember, az egy szerelemben rosszul esik, nekünk sok apró-cseprő balhénk volt ebből. Sok volt a "miért vagy ilyen, régen másképp viselkedtél" és "ennyire már ismerhetnél" jellegű hozzáállás - mindkettőnktől.

Plusz nálunk ez az oda-vissza táncolgatós előzmény sem tett jót, nehéz volt a bizalmat kialakítani-visszaállítani úgy, hogy előtte már eljátszottuk, hogy oké inkább mégse.

Persze az is igaz, hogyha nem ismertem volna ilyen régóta, akkor ezt a sok nyűglődést nem bírta volna ki a kapcsolatunk.

Mi most költöztünk össze végül, két év után - megbeszélés szerint, ha így sem megyünk egymás agyára, akkor fél-egy év múlva jöhet a gyűrűzés. :)

Én neten ismertem meg a pasit. 15 év volt közöttünk. Akkor kezdtem az egyetemet,ő már egy cégnél dolgozott+saját vállalkozás. Fél évig neten beszéltünk minden nap, utána találkoztunk.

Jó barátok lettünk(én azt gondoltam,egyből szerelem lesz) ,én beleszerettem,de azt mondta , túl fiatal vagyok hozzá. Így barátok maradtunk. De kb minden hétvégén találkoztunk. Neki sem volt senki,nekem sem. Végül egy este búcsúzáskor megcsókoltam. Nem beszéltünk azután 2 hetet,majd jelentkezett,hogy találkozzunk megint. Összejöttünk.

A személyes találkozó után 1 évig voltunk barátok.

Most pedig 2 éve tart a kapcsolatunk. Most fogok diplomázni.

22 vagyok ,ő pedig 38 lesz. Törhetetlen a szerelem.

2005 őszén láttam először, a legjobb barátjával kerülgettük épp akkoriban egymást. Nem volt szimpatikus egyáltalán.

Aztán 2006 nyarán felkerültem Bp-re dolgozni, nem volt még albérletem, és ez a srác, akivel félig-meddig összejöttünk, mondta, hogy ha úgy van, egy ideig tudok csövezni a havernál, aki történetesen szintén épp Bp-en dolgozik és albérletben lakik. Nem akartunk egymástól semmit. Közben nekem lett albérletem meg egy új kapcsolatom, a haverral meg összejártunk esténként filmezni, télen együtt koriztunk a műjégpályán, kijött velem a lovamhoz, voltunk bulizni, sok időt töltöttünk együtt, de 100%-ban ártatlanul és mindenféle szándék nélkül.

Aztán szakítottam az akkori pasival, és vele meg valahogy egymásra csodálkoztunk 2007 januárjában.

Fél évvel később vettünk közösen egy félig összedőlt tanyát, 2009-ben esküdtünk, azóta született 3 gyerekünk.

Ami hatalmasan jó volt, hogy mivel csak barátok voltunk sokáig, kimaradt az egymásnak tetszeni akarás, nem kellett a legjobb formánkat mutatni, teljesen őszinte, valódi önmagunkat tudtuk adni és azt ismerte meg a másik.