Szerintetek mi lenne a jó döntés? Szakítsak vele, vagy tűrjem el?

Te nem az anyja vagy, úgyhogy ne dirigálj neki, hogy mit csináljon!

Az ő élete, ha elb..ssza, akkor elb...ssza, az ő döntése, az ő felelőssége is.

Ha meg állítólag szereted, akkor fogadd el ilyennek és kész. Ha meg nem, akkor szakíts vele, ilyen egyszerű.

Ne szakíts vele egyből, inkább próbáld észhez téríteni, de ne erőltetve. Én tudom milyen, amikor valaki nagyban éli az életét a suli helyett, nekem is volt ilyen időszakom sajnos. Senki véleménye nem érdekelt akkor, mégis tudtam, hogy magammal cseszek ki.

Vagy megvárod, hogy magától leessen neki, vagy beszéld meg vele és utána dönts.

Tehát, nincs az életében semmi pozitív és te is dobnád... Konkrétan, miért? Ha zavar, hogy nem lép előre, akkor ülj le és beszélj vele. Tanulj vele. Mutasd meg, hogy mit érhet el.

És még fiatal vagy, felejtsd el ezt a "legyen célja" szöveget. Oké, hogy manapság minden fiatal lány ezt mantrázza, de egy vicc a dolog.

Szerintem szakíts.

Közös jövőtök nem lesz.

Te tovább tanulsz, ő meg egy gyárban robotol. Egyre jobban vissza fog húzni, mert sérti az önérzetét, hogy te többre viszed.

Sosem fogja érdekelni, ha tanulnod kell, vagy izgulsz egy zh előtt.

Ő bulizni akar járni, és nem otthon gubbasztani öt könyv fölött.

Neked is egyre kínosabb lesz, hogy csak ennyire vitte, aztán már ciki lesz a csoporttársak előtt, hogy jobbat nem találtál.

Főleg, ha a munkában is szorgalmas és kitartó, és fél évente kirúgják.

Minek ez neked?

Nem illetek össze. Ezt fogadd el. Kár tovább halogatni, ha közös jövő nem lesz belőle.