Manapság már miért számít cikinek, ha valaki verset ír a kiszemelt lánynak?

Mert általában annyira szánalmasan bénán sikerül, hogy még én érzem magam kínosan.

Én sem énekelek fel a fahangommal egy szerelmes számot, és dugom a kiszemeltem orra alá, mert van némi önkritikám. A legtöbb "rímfaragónak" (ez e legmegfelelőbb szó) viszont nincs.

N

Én örülnék neki. :D Mondjuk függ attól, hogy én mit gondolok a srácról alapból.

Barátomnak én is írtam nőként, ő is odavolt érte. (Pedig nem egy az anyanyelvünk, szerintem szegényes volt egy vershez a szókincsem, de úgy látszik, így is jó volt... :D vagy legalábbis ő gyönyörűnek tartotta.)

Nem mindegy, milyen az illető személyisége, és milyen kapcsolatban állsz vele.

Szerintem mindig ciki volt. Nyálasak és erőltetettek. A Szeptember végén meg tök kiakasztó. A csávó kb azt mondja a nőjének, hogy ne legyen boldog, gyászolja örökké.

Ady versei jobban tetszenek, ott úgy érzem, van mögötte érzés, nem csak nyavalygás meg depi.

És akkor képzeld el a névtelen ifjak izzadtságszagú költeményeit, ahogy erőltetik a sorvégi összecsengést.

igen, pont ez a baj, amit első ír... a legtöbb fűzfapoéta megelégszik azzal, ha az egymás alá írt sorok utolsó szótagja összecseng.

Ez pedig maximum bikkfa rím, az ilyen alkotások általában a szánalmastól a viccesig terjednek, így legtöbbször a fogadtatás is sírás vagy nevetés, de nem elismerés ;)

Kedves "egy rendes srác"! Nem először kapok tőled hasonló privát üzenetet. Mi a célod azzal, hogy egy nőnek hordod le a nőket?

#2 voltam