Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan mulasszam el véglegesen? 23l
Sokat gondolkoztam, hogy egyáltalán van-e értelme kiírni ezt a kérdést?!
Úgy döntöttem, teszek egy próbát.
Próbálom a lényeget írni.
Egy számomra közel álló személlyel megszakadt a kapcsolatom. Ő kezdeményezte anno, miatta szakadt is meg. Örülök neki, hogy így alakult, mert nem az az ember,akinek hittem. Ettől persze még rossz. Úgy értem bánt még a dolog. Én voltam az,akire mindig számíthatott, én szántam rá mindig időt, mindig ott voltam neki, ha kellett. Sorolhatnám. A kapcsolat több volt mint baráti, de nem teljesedett be soha.
Már nem szeretnék vele újra jóban lenni. Túl sokszor égettem meg magam. Már nem jut eszembe napi szinten, csak mert régen sokat agyaltam rajta. Felkavart nagyon az elején. Mostanság csak ha látom. Fura érzésem támad. Nevezzük sértettségnek. Mert nincs rám igénye. Mert tudom, teljesen máshogy is végződhetett volna. Nem baj,hogy így alakult. Az a baj, hogy negatív érzéseket vált ki belőlem. Tudom, hogy igazságtalan volt velem és emiatt van bennem ez az érzés. Nem arról van szó, hogy nem köszönünk egymásnak, illetve nagy ritkán belefér egy "szia. hogy vagy?, jól.", de ennyi. Ez csak színjáték.
Tudom, hogy még lesznek olyan napok, mikor a közelemben lesz. Nem akarom,de ez sajna nem rajtam áll (munka miatt).
Hogyan viselkedjek? Mert ha találkozok vele, elönt a sértettség, megbántottság, amit nem szeretném,ha tudná, hogy egyáltalán bennem van.
Biztos én sem vagyok neki közömbös. Bennem viszont csak a sértettség van. Nem tudnék vele úgy beszélgetni, mint régen.
Hogy szabaduljak meg ettől az érzéstől? Mert ha észreveszi,azt gondolja érdekel. Pedig nem, csak ez a megbántottság nem múlott még el.
Valaki valamilyen tanáccsal szolgálna?
válasza: válasza:Egy-két év alatt elmúlik, nehéz az ilyen dolgokat siettetni. Esetleg elmehetsz pszichológushoz, hátha segít gyorsabban túlleni rajta.
Amúgy meg attól, hogy valamit érzel, miért kell kimutatni? Nem kell, hogy észrevegye, hogy rosszul érzed magad a közelében, egyszerűen csak viselkedj vele úgy, mint valakivel, akit lenézel :P Akkor azt biztos nem fogja összekeverni azzal, hogy bejön neked.
#2 Lenéző sosem vagyok. Szerintem a butaság jele. Persze értem, hogy miért írtad. :)
Viszont érdektelen,flegma tudok lenni.
válasza:Szia! Voltam/vagyok hasonló helyzetben , nekem az segített, hogy őszintén ,nyíltan letisztáztam a dolgot az illetővel, ő is megkönnyebbült én is megkönnyebbültem és utána már egyikünk se érezte kellemetlenül magát.
Amúgy nagyon nem mindegy, hogy mivel bántott meg(???). Mi miatt csalódtál benne? Miért érzel sértettséget?
#4 Az elején nagyon más volt minden.
Megvolt az igények a társaságomra. Akarta, hogy jóban legyünk. Na ez megváltozott. Tett dolgokat,amik lassan felnyitották a szememet.
Pl. Az utóbbi időben nagyon ritkán kerestem, mondhatni nem is. Egy alkalommal muszáj volt. Hívtam,de folyamatosan nem volt elérhető. Másnap megpillantottam. Mondtam, hogy kerestem. Erre nagy lazán bevágta, hogy számot cserélt. "Természetes" nem adta meg az új számát,pedig még előtte pár nappal ő hívott engem.
Szóval ilyen dolgok. És pont velem ilyen,akire mindig számíthatott.
Mikor ilyenek vannak, felmegy belül a pumpa. Persze halál nyugodtságot próbálok sugárzni.
Talán mert igazságtalan ahogy viselkedik,azt nem tudom megemészteni. Dühít. Sért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!