Hogy lehet hogy valaki teljesen jól el van egyedül is?

Nem az a titka, hogy van más, ami kitölti a napjaidat és van mit csinálni. Ennek benned kell letisztulnia.

Én nem azért akarok párkapcsolatot, hogy legyen valakim, a hozzám illő társsal akarok együtt lenni, akárki nem jó. Tudod, mi az érdekes? Én egy ilyet már találtam (ha több van, ha csak egy, akkor Őt), de úgy alakult, hogy (egyelőre) nem alkothatunk egy párt. Munkában ismertük meg egymást, nem volt domborítás, színjáték, szépítés, egyből a szürke hétköznapokban láttuk egymást, egymás viselkedését, lassacskán alakult ki köztünk egy kötődés. Én először elhessegettem magamtól az érzést, mert pont összejött egy korábban ott dolgozó kollégával - aki az egyik vezető régi ismerőse -, amikor én még csak odakerültem a céghez. Csakhogy telt az idő, és a kötődés erősödött, kölcsönösen, és annak ellenére, hogy tudom, hogy (egyelőre) ott van az az akadály köztünk, valahogy mégis van bennem egy furcsa megnyugtató, biztonságot adó érzés, hogy megtaláltam, és összetartozunk minden akadály ellenére. Én közben nemrég elkerültem a cégtől, bár kapcsolatban maradtam velük másmilyen szerződéssel, meglátjuk, mit hoz a jövő. A lényeg, hogy nincs bennem párkapcsolat miatt hiányérzet, főleg, amióta őt ismerem.

Volt már párkapcsolatom, de ez az érzés teljesen más.