Az ember monogám? Bejöhet több ember egyszerre?

Olvassál utána. Szakemberek szerint, az ember nem monogám.

Társadalmi elvárás. Itt, ez a legjobb rendszer.

Van ahol a több nejűség. Annak is meg vannak a gazdasági, társadalmi okai.

Ezeket ti honnan szeditek?!

Az emberi faj IDŐSZAKOSAN MONOGÁM, vagyis találkozik egy megfelelő hím és nőstény egyed. Szerelembe esnek. Ez a hormonális kötőanyag a két ember között, ami biztosítja, hogy együtt maradjanak addig, amíg az adott hím termékenyíti meg a nőstényt (nem minden kan, aki arra jár), és a hím megmaradjon a nősténye mellett az utódvállalás kezdeti szakaszában.

Te el tudsz képzelni egy vadászó, gyűjtögető ősasszonyt, amint mindenórásan hajolgat az eperért, meg hajtja az őzeket?! Esetleg csecsemővel a karján küzd a a farkasokkal? Ugye, hogy nem!

Ezért a szerelmes hím kitart a pocakos asszonya mellett, babusgatja az utódot, és gondoskodik a családjáról. Táplálja, megvédi.

Ezért is alakult ki az, hogy a női egyedeket elsősorban a "jó vadászokhoz" vonzódnak (magyarán a pénzes pasihoz, mivel most már nem szarvasbőrben mérik a vagyont, és nem testi erővel biztosítjuk a megélhetést.)

Aztán elkezdődik egy fokozatos leválás. Amikor az utód már elég önálló, hogy a többi hasonló korú csemetével játsszon, az anyához csak időszakosan tér vissza, és egyre ritkábban, amíg az ivarérett kort elérve leválik. (Lásd, a szülők és a kamaszok közötti örök háborút). Erre az időszakra szokott esni, mikor a "anya és apa" is elveszti az érdeklődését a másik iránt, és új partner után néz. (A legtöbb válás most is ovis korú gyerek mellett történik, megcsalás miatt.)

Aztán egy pár évig újra lángol a nagy szerelem, jön a szaporodási láz, az utódgondozási ösztön, és aztán a fokozatos elválás.

Magyarán amikor a pasi házasodik, csinál egy gyereket az asszonynak, aztán ráun az egészre, egy fiatal pipiért lelécel, és két év múlva ott találja magát, hogy az asszony terhes, és kezdődik minden elölről.

Vagy mikor a csaj nyúzza a pasiját, hogy vegye el feleségül, gyorsan be is csúszik a gyerek "véletlenül", és aztán mikor apu megszakadt a melóban, akkor közli, hogy bocs de mást szeretek, és el akarok válni.

Millió egy ilyen sztori van, nem véletlenül.

Az a kérdés, hogy ki mennyire tudja uralni az ösztöneit, és mennyire hagyja, hogy ezek elborítsák az agyát teljesen.

Aki mindenkit akar szeretni, annak meg üzenem, hogy kicsit tanulmányozza már a majmokat! A hímek között ez az a sor végén álló lúzer, aki nem tud saját nőstényt "fenntartani", ezért mindenki nőstényénél kicsit bepróbálkozik, hátha leesik egy potya lehetőség a szaporodásra. Illetve az a nőstény, aki a rangsorban az utolsó lúzer, és nincs saját hímje. Így minden hímhez kénytelen kicsit kedves lenni, hogy cserébe kapjon egy kis alamizsnát, és időnként legyen, aki megvédi.

De egyébként semmi baj nincs ezzel, ha valaki így akar élni, csak közben nem kell azon pörögni, hogy mekkora király. ;)