Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha a párod legjobb barátja ezt mondaná NEKED, mit tennél?
Szóval a párommal való kapcsolatom lényegesen megváltozott az utóbbi időben - távkapcsolatba kerültünk. Sajnos hirtelenjében nem igazán tudtuk kezelni a dolgot, kb egy hónapnyi veszekedéssel kezdődött, majdnem szakítottunk is, de végül ugy néz ki, hogy megoldjuk és minden szép lesz megint.
Na már most, az egyik ilyen veszekedés után a párom a legjobb barátjával ment találkozni, és amikor összeveszünk, egy idő után mindig elkezdek aggódni érte, hogy vajon hogy van, ilyenek.
Ez most is így volt, de hiába hívtam kb 20x, nem vette fel.
Mivel láttam hogy a legjobb barát fentvan fb-n, így írtam neki, hogy ott van-e még a párom, hogy legalább ennyit tudjak róla.
Ő csak reggel írt vissza, hogy igen ott volt, én meg ironikusan odaírtam egy olyat hogy "biztos jól elpanaszolt". Szót szót követett, végül a legjobb barátja benyögött nekem egy olyat, hogy szerinte mi párként nem illünk össze, nem működünk így, és ez egyikőnknek sem jó.
Én kb köpni nyelni nem tudtam, elvégre a kedves barát látott minekt kb 3x együtt a párommal, velem a párom szülinapját szervezve beszélt csak - ráadásul online!, és ennyi. Velem személyesen nem nagyon beszélgetett sosem, egyáltalán nem is ismer.
Oké, lehet hogy a párom 1-2x panaszkodott, de tényleg csak 1-2x, nálunk az abszolut őszinteség megy, és mindig elmondja ha épp elpanaszolt valakinek.
Engem ez eléggé bánt azóta, tudom, nem kell vele foglalkozni, ne törődjek vele, stb, de mégis csak a párom legjobb barátja.
Ha találkozunk vele, mégis hogy kéne viselkednem? Műmosollyal vigyorogni, vagy ál-kedvesen érdeklődni hogy milyen volt külföldön tanulni (most ott tanul), vagy mi?
A párod?Együtt sem éltek ezek szerint, most meg jön a távkapcsolat.Itt ti nem vagytok egymás párjai, csak két kis tinédzser, akik próbálják a felnőttet játszani.
Felnőtt nő létemre mondom, ha hívogatsz valakit 5 percenként, azzal az őrületbe kergeted.Hagyd békén, ha egyedül vagy a barátjával akar lenni.
Távkapcsolatban nem hiszek, legalábbis felnőttek között nem működik.Szükség van a napi érintésre, a napi személyes(!) beszélgetésre.
Egy éretlen, gyerekes, passzív-agresszív páros, csodásan összeilletek.
A legjobb barátnak nem véletlenül ez a véleménye, nyilván ismeri a párodat, látja, milyen hatással van rá egy veszekedésetek, a párod pedig beszélt vele rólad, azt valszeg sosem tudod meg, hogy mit.. Ez pont elég tud lenni, hogy az ember véleményt formáljon.
Ha találkoztok pedig viselkedj normális, udvarias ember módjára, nem kell se parasztnak se álkedvesnek lenned.
Ha tudnám, hogy nincs igaza a barátnak, akkor pont ugyanúgy viselkednék vele, mint eddig. A kapcsolatunkat nem egy barát fogja meghatározni, ha mindketten biztosak vagyunk abban, hogy egymás mellett a helyünk.
Ha tényleg csak azért mond ilyeneket, mert nem ismer, akkor előbb-utóbb megváltozik a véleménye. (Vagy nem, de ezen nem tudsz segíteni.)
Te viszont totálisan kiborultál a dolgon - ergo nem vagy biztos magadban, és abban, hogy nincs-e esetleg mégis igaza.
Én ezen gondolkodnék el, és beszélném meg a párommal nagyon alaposan, ha legközelebb személyesen találkozunk. Akár felvethető az is, hogy a barátja mondott egy ilyet, és ő mit gondol a témáról - de NEM!!!! számon kérni, csak a véleményét a dologról, illetve kettőtökről.
A baráttal pedig továbbra is lehet úgy viselkedni, mint eddig. Ha külföldön tanul, úgyse sokat találkoztok.
(Mondjuk az sem árt, ha nem teszel fel neki hülye kérdéseket, meg nem zaklatod a jövőben - sokat segítene, ha jobb véleményt szeretnél formálni benne.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!