Lányok ti hogyan viszonyulnátok ahhoz ha a pasitok wowozna?

Rendben van, ha:

- tud időt szakítani a kapcsolatunkra (az természetesen nem kapcsolat, ha csak valami háziállat-barátnő szerűségként tekint rám, amit arra használ, hogy wowzás után legyen kit megdugni. Meg az sem, hogy én legyek az a lány, akit bemutat a családnak, mondván, hogy most már megnyugodhatnak, mert össze tudott szedni egy csajt.)

- ha nem árad belőle úgy a megkeseredettség, mint belőled.

Szerintem jó játék a WOW, bár én spec sosem játszottam rajta, hasonló játékokkal viszont igen, és tetszenek is.

És ha napi 10 órát nyomja, akkor mi van?

Nyomom vele én is! :D

A kockaság egy bizonyos szintig menő, de egy szint után már nem, amikor pisilni se megy ki az ember, mert annyira leköti a játék.

Bár már volt velem ilyen, amikor nagyon tetszett egy játék.

Vannak barátaim, haverjaim, barátom, soha senki nem oltogatta ezért a másikat, hogy sokat játszik.

Én szívesebben dumálok a játékokról egy fiúval, mint arról, hogy hogyan csapta szét magát a hétvégén.

Úgy magában a gamerekkel semmi bajom nincs. Amíg tudja az egyensúlyt élet és játék között tartani.

Én is wowztam, most meg dotázok. De van életem is, mellette, szóval a párom és minden más az első, és ha szusszani akarok egyet, vagy csak csapatjátékra vágyok, akkor leülök dotázni.

Ha kepes napi max 2-3 orara lecsokkenteni akkor rendben van ...

Egyebkent valo ok

Csak a wow nem zavarna... de a napi 10 óra már beteges.

1. Én dolgozó nő vagyok, a párom se legyen egy olyan, aki ahelyett, hogy munkát keresne, inkább a szgép előtt kockul.

2. Én a magam részéről nem vagyok netfüggő. Néha felmegyek, elvagyok, max. napi 3 óra (a munkához kapcsolódón kívül, persze)... de nem napi 10! Meg azért én még szoktam kijárni levegőre, színházba, urambocsá otthon olvasni is szoktam... (az a helyesírást is fejleszti ám! ;) )