Szerintetek is így helyes, vagy ti mit gondoltok?

:)

Munkahelyi ártatlan flörtnek indult, amit épp elkeztem viszonozni, mikor kiderült, hogy komoly kapcsolata van. Másokkal is kedves volt, de velem mégjobban. Sokat rágódtam rajta, de persze neki ezt nem mutattam, azonnal kihátráltam. Sokat gondoltam rá, és kiderült ő is rám, mert felkeresett, azt mondta legyünk barátok. Egy darabig ment, de tudtam többet érzek, ráadásul kezdtem kötődni hozzá, s ha ez így marad ki kell szállnom. Aztán bevalllotta, nem tévedtem, nem játszott, ő is többet érez, nem tudta mi legyen. Aztán jött egy váratlan fordulat, amit jelnek vett arra, hogy kiszálljon a házasságukból. El is engedtem volna, ha nem teszi, nem lettem volna a szeretője - de nem zsaroltam ezzel. Úgy érzem helyesnek ezt a pár hónapot talán jobb is kivárni, továbbra sem szeretnék a szeretőjeként gondolni magamra, és azt mondta az ő lelkiismerete is nyugodtabb és tisztább lenne, ha még most sem csalná meg a nejét, hogy vége köztük. De nehéz, mert kívánjuk egymást, és együtt fogjuk tölteni a nyár végét. De arra próbálok gondolni, hogy talán mélyebb is lesz így a kapcsolatunk, ha most inkább többet beszélgetünk és programokat csinálunk, közös élményeket szerzünk, és arra koncentrálunk, hogy mélyebben megismerjük egymást. Mert tulajdonképpen a barátságunk nem volt álca, vagy hazugság, olyann, mintha a legjobb barátom lenne, csak mellette sokkal több is.