Csak szerintem fura a lakótársnőm viselkedése?

Egy viszonylag nagyobb hában lakok, többbnyire egyedül, de mivel két szoba van, és az egyiket nem használom, a tulajdonos azt ki szokta adni másoknak. Mivel néha éjszakázok, főleg hétvégén, és olyankor nagyon kész vagyok, volt, aki ezt nem bírta, ezért elment. A tulaj viszont szeret engem, mert mindig pontosan fitetek, olykor kisebb ház körüli munkákat is megcsinálok (pl. festés) ezért ha ilyen helyzet adódik, inkább mellettem szokott kiállni. Fél éve már, hogy egyedül voltam, de nemrég jött egy lány, akinek kiadta a másik szobát a nyár végéig. Vele már úgy volt, hogy inkább előre figyelmeztette rólam, de úgy tűnik a rossz hírem nem riasztotta el őt.

Két hete költözött be. Azt hiszem ír, vagy ilyesmi, legtöbbször éjszaka fönn van, sokszor hajnalig, néha reggelig is. Második naptól reggel mikor megyek munkába, reggeli vár az asztalon, a kávéhoz is minden oda van készítve, de volt, hogy még fent volt, és meg is főzte. A vécé ülőkét leggyakrabban felhajtva találom, pedig nyilván ő is szokta a mellékhelyiséget használni. Mikor boltba megy, nekem is vásárol, majdnem mindig ahhoz is ragaszkodik, hogy ő főzzön, meg is kérdezte miket szeretek, miket nem. Mivel az ideje nagyobb részét a szobájában tölti, ritkán beszélünk, de akkor rendkívül kedves. Úgy értem nem az a túláradó, kicsit nyers is néha, de mégis szimpatikus ennek ellenére, mert nem rossz indulatú olyankor sem.

Hétvégén pedig kicsit többet ittam a kelleténél, alig értem haza, az utolsó emlékem, hogy a mellékhelyiség padlóján reszketek egy kiadós "megkönnyebbülés" után még mindig forgó gyomorral. Valamikor dél tájban ébredtem, alsóban és tiszta pólóban, az ágyamban. A redőny lehúzva, az ablak bukóra nyitva, a szoba rendezett és tiszta, semmi nyoma, hogy valahogy bemásztam volna. Az éjjeli szekrényen hatalmas pohár víz és fájdalomcsillapító, mellette a földön kóla, sör, energia ital, paradicsomlé. Mint csak egy üzenet: "nem tudom mi használ a másnapra". Ja és pár szem sós keksz. Kint síri csend. Kimentem, a fürdő, a wc patyolat tiszta (ülőke felhajtva), az előző napi megviselt ruháim már száradtak a szárítón. Nem rendmániás esküszöm, a szobája, mint amin végis söpört egy kisebb hurrikán. Persze nem koszos, csak széthagy mindent, de nagyrészt csak odabent. Egy órára rá felébredt ő is, és főzött nekem levest. Szerintetek miért lehet ilyen kedves velem? Nem érdemeltem ki.