Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A férfiak tényleg nem szeretik az "elférfiasodott" nőket?
Aki karrierista, szereti a munkáját, nem háziasszony típus, de főz magára és rendben tartja a lakását. Ha összeköltözne valakivel, elvárná, hogy minden házimunkát ketten végezzenek. Nem riad vissza a "férfimunkáktól", simán fölfúrja a falra a polcot, lenyírja a füvet, tud fát vágni. Gyereket csak úgy vállalna, ha a férj maradna otthon a gyes nagy részében.
Szeret irányítani egy kapcsolatban, határozott személyiség, de mégsem akar magam mellé egy papucsot.
Tényleg nem szeretik. De kérlek, ne nevezd elférfiasodásnak azt, hogy az emancipáció folyományaként évszázadok óta először a nőknek is van lehetőségük tanulni, ezáltal dolgozni, a kitartóbbaknak karriert építeni (ld. "üvegplafon-jelenség"), és ezek után az értelmesebbje nyilván elvárja, hogy a férfival felezzék a házimunkát és a gyereknevelést.
Már hogy szeretnék ez a férfiak?
(Azt, hogy egy kapcsolatban valaki irányít, nem tartom jónak, erre nem vonatkozott a hozzászólásom.)
A karrierista nem egyenlő a férfiassal. Viszont tény, hogy sok olyan karrierista nő van, aki már férfiként viselkedik, mert a munkája, amit szeret, ezt kívánja. És igen, a férfias nőket nem minden férfi szereti (most komolyan, egy hetero férfi miért akarna párjául egy kvázi-férfit maga mellé??), mint ahogy a nőies férfiakat sem minden nő szereti.
Az utolsó mondatod viszont egy nagy ellentmondás, mert ha valaki szeret irányítani és határozott, az nem fog maga mellett eltűrni egy ugyanilyen személyiséget, hiszen akkor nem tudna irányítani és a saját akaratát érvényesíteni, tehát neki papucs kell, amit egy épeszű férfi sosem fog önként és dalolva magára vállalni.
9:
Akkor csekkold le a nagyszüleid vagy dédszüleid házasságát. Tudod, akik 30-60 évig kitartottak egymás mellett, az egyikük haláláig. (Bocs, nem mindig, csak 10-ből 9 esetben)
Jobb esetben a szüleidét is.
A gyes-dolog majd az aktuális helyzettől, munkáktól függ, az irányítás pedig nem kell egyik oldalról sem, egyenrangú félt akarok magam mellé, aki szellemileg egy szinten van velem, és nem nekem kell helyette is gondolkodni. Papucs sem vagyok.
A többi okés.
Egy barátnőm mondta, hogy legyek már egy kicsit nőiesebb, mert így nem fogok kelleni senkinek sem, mert "elférfiasodtam". Elgondolkoztatott amit mondott, de ilyen vagyok, nem tartom jó ötletnek, hogy másokért megváltozzak.
A külsőmet tekintve viszont nőies vagyok, szeretek csinosan öltözködni, gyakran hordok szoknyát és magassarkút.
A gyest úgy értettem, hogy én is maradok pár 1-2 hónapot, aztán jön ő. Én meg viszem haza a pénzt.
Lehet tényleg
19:
Érdekes én férfi vagyok és kamasz és fiatal koromban béna lúzer voltam. Nem kellettem a nőknek. Mégis külsőre és részben belsőre is megváltoztam hosszú évek alatt. Most azért vannak sikereim. És jól érzem magam. Úgyhogy ez hatalmas hülyeség, hogy "ne változz meg, legyél az aki vagy."
Azért mert az ember mindig változik. Te ugyanaz vagy most aki 5 vagy 10 éve voltál? Dehogy is. Ha már úgy is mindig változol, akkor változz egy előre meghatározott és neked pozitív irányba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!