Lányok/Nők, ti hogy birkóztok meg azzal, ha a legjobb barátnőtök bepasizik?

Mi hárman vagyunk tök jó barátnők. Az egyikőjükkel fél éve nem csak hogy nem találkoztam, de szinte nem is beszéltem egy normálisat. Amióta párja van...

A másikójukkal kb. ugyanez a szitu, csak mindig jön, hogy "valami bajod van velem?". NEKEM? Semmi... Ő nem ér rá soha, akkor miért nekem lenne gondom?

Van mégegy barátnőm, ő eltudja választani ezt a két dolgot és felfogja, hogy attól, hogy valakinek párja van, még törődhet a barátaival is az ember.

Nem akarok kötekedni, de néha nem ártana nem csak egyoldalúan nézni a dolgokat. Persze nem állítom, hogy nem létezik olyan ember, aki elhanyagolná a barátait, ha kapcsolatban van. Én magam is megéltem ezt még tinikoromban, mikor a legjobb barátnöm "bepasizott" és attól kezdve mindenkit magasról letojt. Neki konkrétan az akkori pasija megtiltotta, hogy másokkal találkozzon (nem mondta ki, de érzelmileg fenyegette, befolyásolta, még a lányokra is féltékenykedett).

Viszont. Azért ez extrém eset, és a legtöbb kapcsolat nem így müködik (remélem). Azonban azt tapasztalom, hogy néha az a bizonyos barát/nö sem olyan ártatlan a barátság megromlásában (nem rád célzok kérdezö). Megint saját példával jövök. Ezúttal más barátnöröl van szó, bár már kinöttem ebböl a BF-ezésböl, nagyon jóban voltunk, amíg egyedül voltunk. Én tavaly összejöttem a barátommal. Eleinte azt hittem, minden ugyanúgy lesz, természetes lesz, mesélgettem neki dolgokat de közben ügyeltem rá, hogy ne fecsegjek túl sokat, csak úgy általánosan, mint az életem más részéröl is beszéltem. Aztán kezdtem észrevenni, hogy nem igazán fogadja jól, ha a barátomról beszélek, hát igyekeztem minél kevesebbszer megemlíteni...majd a végén már ott tartottam 1-2 hónap után, hogy szinte "féltem" szóbahozni és inkább kerültem az ilyen szituációkat, de közben furán éreztem magam, hisz miért ne említhetném meg. Aztán elkezdtek ritkulni a chatelések, találkozni ugyan sosem szoktunk mondjuk heti szinten, az még hagyján...de többször is megesett, hogy hívtam valahova, és lemondta, vagy csak nagy sokára sikerült összehozni. Már csa akkor találkozunk, ha ilyen csopotos baráti összejövetel van, de az is kb. 2 hónapja volt utoljára. A legutóbb már nagyon betelt nálam a pohár egy újabb lemondás után, nem szeretném részletezni de az már a személyes megbántás kategóriába esett. Mégis én kezdeményeztem utána beszélgetést neten. Meg még kb. 2x utána. Ö meg semmi. Az a baj, hogy én kérdeztem is töle, hogy van-e valami problémája, és mi a válasz erre? Nem, semmi. Most akkor ezzel mit kezdjen az ember?

Azért írom ezt, mert sokszor csak egyoldalúan nézzük a dolgokat, és lehethogy nem ártana kicsit más szemszögböl is nézni. Én nem vagyok az a típus, hogy non-stop a brátomon lógjak, söt. Igazából csak hétvégente vagyunk együtt, és akkor sem minden nap egyhuzomban. Böven lenne idöm találkozni a barátaimmal, és meg is teszem ezt, már aki kíváncsi rám. De az ilyenr eakciókra nem tud mit lépni az ember. Ha az a másik fél már elöre bemagyarázza magának, hogy na, van pasija, most már úgyis le fog sz*rni.

Nekem ilyen gondom egy barátnőmmel sem volt. Pasiznak, simán, de velem is ugyanúgy elvannak, normális esetben nem kell választani.

Ha a te barátnőd nem ilyen, akkor lehet, hogy nem is volt olyan őszinte.

Nálunk ez elég érdekes dolog volt. Nekem lett előbb párom, és én direkt ügyeltem rá, hogy ne hanyagoljam el mellette a barátnőmet sem... időbeosztási gondok miatt amúgy sem találkoztunk túl gyakran, de amennyiszer igen, azt tartottam a ma már vőlegényem után is. Ő meg, amióta van neki a párja, azóta el van tűnve. Hozzátartozik a dologhoz ugyan, hogy végzettségéhez illő munkát a párja más városban talált, ezért gyakrabban van ott a barátnőm, de arra nem képes, hogy visszaválaszoljon a levelemre meg az üzeneteimre, vagy csak többhetes-hónapos késéssel, folyton arra hivatkozva, hogy a Facebook szórakozott vele meg eltűnt a levelem, ami elég gyanús, de mindegy...

Itt az a probléma, hogy nem lehet kiszámítani, ki milyen típus lesz, amikor bepasizik.

A te esetedben azt tudnám mondani, hogy azért nem mindegy, mit jelent az, hogy ritkábban találkoztok, mint szoktatok. Mert van, ami természetes tendencia egy párkapcsolatnál, de van, ami már tényleg azt jelenti, hogy elhanyagolnak. És sztem nyugodtan keress más barátokat... attól még nem más lesz a legjobb barátnőd, hogy nem vagytok együtt sülve-főve, nem a találkozások száma teszi a legjobb barátnőt.