Szerintetek normális dolog, hogy akivel 5 éve eggyütt vagyunk nem velem tervez külföldre menni hanem egy férfi munkatársával beszéli meg elöbb a dolgokat csak mert az már volt kint és tud segiteni lakást és munkát találni?

A szomoru helyzet ráadásul, hogy mikor elmondta nekem ugy adta le, hogy csak ö neki tud segiteni az a személy..és megkérdezte tölem, hogy mit szolok hozzá,hogy baj e volna ha elmenne vele..és én meg majd mennyek utána ha ö már talált munkát de hangsulyozta hogy ö nem akar szakitani ,csak most ebbe a gyerekbe lát lehetöséget hogy elmennyen külföldre...és ezután én beszéltem a munkatársával és kiderült, hogy ö nem is emlitette, hogy én menni akarok vele..Mert hogy én is simán mehetnék nekem is tudna munkat ..és hogy akkor nem ért minket hogy a barátnöm miért nem szolt..Ezt érti valaki mert én nem :S,de utobbi idöbe ha több napot nálla vagyok ,,vagy otthon hagy és elmegy munkatársnöjéhez..vagy kijelenti hogy holnap már ne maradj itt menny haza..aztán másnap hiányzok azt mondja hiányzok neki mikor megyek el ..de 50km re lakunk egymástol mintha igyen szaladgálna az ember..akkor ujjév elött szakitani akart mert hogy nincs közös jövönk aztán még is szeret még se szakit mert velem nem lehet szakitani..de ha most ne megy el akkor elöbb fog szakitani mert itthon maradt és elmulasztja az élete nagy lehetöségét..a baj,hogy én meg tényleg szeretem öt.de ennek a kapcsolatnak már annyi mert hát én már kezdek megbolondulni..:S