Külföldön élő magyar lányok, Ti inkább külföldi, vagy inkább magyar férfit kerestek magatoknak?

Mostmár foglalt vagyok,de amíg egyedülálló voltam, mindenképpen magyart kerestem. Próbáltam randizgatni párszor külföldiekkel,de nem ment. Ezt ne értse félre senki, semmi bajom más nemzetiségűekkel, nem gondolom magunkat felsőbbrendűnek, de nekem fontos, hogy az anyanyelvemen(hiába beszélek elég jól angolul, azért úgy kifejezi magam,mint magyarul soha nem fogom) tudjunk kommunikálni, hogy értse, ha magyar vonatkozású dolgokról van szó. Nem vagyok vérnacionalista, de imádom a magyar irodalmat és a történelmünk is fontos nekem és ha valaki nem érti és nem érzi át, hogy teszem azt október 23-án mondjuk Márai Sándor mennyből az angyal című versén miért szomorodom el vagy miért üvöltök torkaszakadtomból egy vízilabdameccs közben és miért sírom el magam,ha vesztünk, akkor azzal én nem tudok együtt lenni. Most csak 1-2 példát írtam,de még elég sokat tudnék. Én olyannal akarok jövőt tervezni, akivel hasonló mentalitású és kultúrájú közegből jöttünk, és ez pl. egy angollal nem menne. Visszafelé sem, nekem az i love you soha nem fog olyan mély jelentéstartalommal bírni,mint a szeretlek. És soha nem fogom átérezni, hogy sok angol miért élteti a királynőt,mert nekem ő nem jelent semmit. :)

Utolsó, te akkor olyat keresel aki imádja az országot. Attól, hogy valaki magyar még nem biztos, hogy érti ezeket. Én pl imádom a királynőt, de ezeket a szenvedős ünnepek meg a sportok nem mondanak semmit. Tudom máglyára velem... :D Ismerek viszont sok külföldit, aki idejött és teljesen beleszerettek az országba. Ők biztosan megértik.

Utolsó, jaj dehogy gondolom ezt, abszolút elfogadom, hogy vannak, akik erről másként gondolkodnak, pl. a saját testvérem is ilyesmi hozzáállású,mint te, nekem ezzel abszolút nincs problémám, ha valakinek ezek a dolgok nem jelentenek prioritást, ettől egyikünk sem lesz kevesebb vagy több, csak más. :) Igen, valószínű, hogy abban igazad van, hogy egy magyarul jól beszélő, országot szerető/ismerő külföldi szóba jöhetne, ezen még nem is gondolkodtam. :D Amúgy nem tudom, hogy mikor lettem ilyen, valahol kamaszkorban kezdődött ez nálam, aztán így maradtam. :D Amúgy nyilván nem látom rózsaszínűben az országot, tisztában vagyok a gondokkal, amik sajnos vannak bőven, de mindezek ellenére tény, hogy ígyis imádom. :D

Áh nekem semmi bajom az országgal (sok nagy magyarral ellentétben akik ott szídják ahol lehet :/), kellemesnek gondolom, csak nincs meg a "szikra", ellenben valami más felé ösztönösen vonzódok. :/