Miért nem törődnek az emberek azzal a másik emberrel aki szereti őket még ha csak egy kicsit is? Sose gondol bele senki mit okoz ezzel a másiknak. Nem?

Mármint?

Igazán akkor szereti az ember a másikat, ha képes beleképzelni magát a másik helyzetébe, és sajátjának érzi a szenvedését.

Én bele szoktam gondolni. De a szimpátiát, vonzalmat, szerelmet nem lehet erőltetni, tehát ha valaki nem érdekel, attól, hogy együttérzek vele, még nem fognak változni az érzéseim irányába. Sőt, inkább belegondolok, hogy ha mindezek ellenére törődnék az illetővel, akkor azzal hamis illúziókba ringatnám, ezért inkább kerülöm.

Ha hiteget és kinevet, igazad van. Ha azt várnád el, hogy igent mondjon csupa szánalomból, nincs.

Talán mert nem jól mutatják ki egymásnak az érzéseiket! Lehet, hogy a másik szereti az egyiket, de az egyik meg nem érzi, hogy szeretve lenne ...

Mert nem mindenki Terézanyu vagy Pál atya. Mert gonoszak és önzők vagyunk.

velem is volt ilyen, hogy egy fiú belém szeretett, de én csak barátként gondoltam rá. meg is mondtam neki, hogy nem szeretem, nem is fogom. azt mondta oké, aztán ugyanúgy beszélgettünk. később megint próbálkozott, akkor mondtam hogy akkor most inkább ne beszéljünk egy ideig, mert ez így nem lesz jó. elég szar, amikor te nem vagy szerelmes a másikba, az meg csak erőlteti rád magát. ő miért nem gondolt rám, hogy nekem is rossz ez így, mert a barátom és nem akarom megbántani, de egyszerűen nem tudok szerelmes lenni belé?