"Sok a dolgom" kifogás, már most?

Abban biztos vagyok, hogy nem szerelmes belém, énsem vagyok belé. Úgy gondolom mindketten láttunk eleget ahhoz, hogy ez ne alakuljon ki bennünk ilyen gyorsan. Azt viszont én is úgy látom, hogyha lenne rá alapos oka, akkor azt nyugodtan megoszthatná velem, mert nem gondolom, hogy nem vagyok megértő. Máskor is előfordult, hogy 1-1 hetet nem találkoztunk, mert húzósabb volt az egyetem akár neki, akár nekem. Munka és tanulás mellett már tényleg nem fért bele más.

Most is itt van a véghajrá, szorgalmi időszak utolsó hetei, házi leadások, de elkövette azt a hibát, hogy nagyjából elmesélte mik a követelményei és hiába próbálja erre fogni, aki BME-n elvégzett egy mérnöki képzést komolyabb csúszás nélkül, az ennyi miatt nem kellene, hogy sírjon szerintem (mivel én is ott végeztem, nagyjából képben vagyok). Egyszerűen kamunak érzem, hogy ezért nem ér rá, amióta ezt nagyjából, normálisan felvázoltam neki, már más kifogásokkal is jön, de annyira átlátszó...

Ha az a taktikája, hogy előbb-utóbb megunom és kiteszem, akkor jól gondolkozik. Engem inkább azzal bánt meg, hogy ennyire átlátszóan hazudik ahelyett, hogy a képembe mondaná, hogy elég volt belőlem.

Mivel a munkahelyeinknek van köze egymáshoz, ezért egy-két naponta találkozunk futólag, de néhány mondaton kívül nem igazán beszélünk egymással gondolom érthető okokból. Tudják, hogy egy pár vagyunk, de vannak dolgok, amiket nem szeretnék bevinni a munkahelyemre és ezek közé tartozik magánéletem. Ezzel ő is így van.

Egyébként kb. 30 km-re lakunk egymástól, de nem okoz gondot, ha munka után egyből jön hozzám, vagy én megyek hozzá, autóval közlekedünk mindketten és abszolút nem nagy kerülő, sőt... az én lakásom útba is esik neki reggel a munkahelyére menet, szóval még előnye is származna abból, ha nálam aludna, nem kellene olyan korán kelnie. :D