Miért érzem a távkapcsolatot megterhelőbbnek ha tulajdonképpen közelebb vagyunk egymáshoz mint azelőtt?

21/F vagyok 4 éves párkapcsolatban élek. 2 évvel ezelőtt a párom elment 250 km-el arrébb tanulni. Tulajdonképpen az első távol töltött év úgy éreztem jó hatással van a kapcsolatra, ismét hiányoztunk egymásnak és felpezsdült az egész "szerelemérzet" is. 1 évig dolgoztam, jelenleg pedig egyetemen tanulok én is. Az egyetemre történő felvételemmel fizikailag közelebb kerültünk egymáshoz, mégis úgy érzem kicsit távolodtunk lelkiekben. Önző megnyilvánulás tudom, de zavar, hogy nekem jelenleg az egyetem egyenlő a tanulással és maximum a hétvégi lazításokkal, a páromnak pedig természetesen a hétköznapi bulik eljárások is közbejönnek. Mit gondoltok miért lett ezt most nehezebb elviselnem mint akkor amikor tulajdonkeppen távolabb voltunk és egyáltalán nem zavart az hogy mit csinál kivel és mikor ? Szó sincs féltékenységről teljes mértékben megbízom a páromban mégis azt érzem hogy távolabb és távolabb kerülünk egymástól... Lehet hogy nem a távolság a hibás hanem alapból a kapcsolatban valami amit ezzel próbálok magyarázni, nem tudom :/ Kiváncsian várom válaszaitokat :)