Társkeresés kapcsán a legtöbb férfi elismeri saját hibáit, gyengeségeit. A nők nagy része miért képtelen erre?

őszinteség, önismeret, önkritika, hiba - ilyen hozzáállással hogy fogsz nőt szerezni?

valószínűleg azért gondolod, hogy tökéletesnek látják magukat, mert TÉGED utasítottak vissza, pedig "ők se különbek."

ha előre szeretnél lépni, szerintem azzal foglalkozz, akivel jól érzed magad, és ne utáld meg az embereket csak azért, ha nem akarnak veled lenni. egyedül keseregni rosszabb, mint sok neked nem megfelelő ember közt találni egy varázslatost, és megközelíteni.

nyugodtan mutasd meg nekik, talán ők érteni is fogják.

1

Társkeresés kapcsán kevés nővel kerültem kapcsolatban, talán nagyságrendben annyival, mint te férfivel, szóval én nem tudok róluk nyilatkozni. Ami viszont tuti, hogy a férfiak sem a hibáik, gyengeségeik elismerésével fognak bele a másik meghódításába. Mondjuk ez teljesen normális. Nem nagyon dobogtatná meg a szívemet egy olyan levél, hogy

"Szia, Józsi vagyok. Izzad a lábam, turkálom az orrom, és hangosan fingok. Vezetés közben anyázok, a gyalogosokat nem engedem át a zebrán, viszont a kötelező sebességet is gyakran túllépem. Édesanyám főztjét szeretem legjobban, ha nem úgy főzöl, folyamatos veszekedésre számíthatsz. Kedvenc időtöltésem a kanapén ülve nézni a meccset, közben a heréimet vakargatom. Porszívózni, mosogatni utálok. A névnapokat, születésnapokat, évfordulókat elfelejtem, de ha eszembe jut, akkor sem veszek virágot, tök fölösleges, az árából inkább megiszom a haverokkal egy sört az egészségedre.

Ha felkeltettem az érdeklődésedet, írj!"

Az a baj, hogy a férfiak nem látják reálisan a hibáikat, tisztelet a kivételnek és egyáltalán nem azokat ismerik be.

Példa: ismerősöm szerint csak az a hibája, hogy túl kedves és a külseje nem tökéletes, tehát nem elég izmos. Emellett ő egy szórakoztató, jó humorú, őszinte ember.

Ehhez képest egy unalmas alak, akivel kínszenvedés a beszélgetés, a viccei vérszegények, az ember csak udvariasságból mosolyog rajtuk, hogy ne legyen kínos, hogy fapofát vág, az őszintesége pedig abból áll, hogy a kákán is csomót talál és kéretlenül is beleokoskodik mindenbe.

De ő beismeri a hibáit. Na, persze.

Szinte minden ember azt hiszi, hogy tisztában van a valódi hibáival, pedig sokszor csak azt látja magában, amit nem túl kínos beismerni.

Te kinek adnál esélyt, aki a hibáival nyit, vagy aki az előnyös oldalára helyezi a hangsúlyt?

Volt már olyan randim, ahol a pasi a volt menyasszonya miatt nyafogott. Úgy éreztem magam, mint hogyha pszichológus lennék...