Számotokra fontos, hogy mi a párotok hivatása?

Nincs előítéletem semmilyen szakmával kapcsolatban. Annak viszont nagyon örülnék, ha a jövendőbeli páromnak olyan szakmája lenne, amit szeret, élvezettel csinál. :)

Egyet értek az előttem szólóval:) Ha a munkahelyén jól érzi magát, akkor otthon is kiegyensúlyozott légkört lehet teremteni.

Igen, ne gyűlölje amit csinál, ennyi.

Egyáltalán nem érdekel. Csak szeresse csinàlni, és szívesen menjen dolgozni, hogy ne tehernek érezze.

Egyesek álomvilágban élnek itt. :) Tisztéában vagytok vele, hogy Magyarországon a dolgozók kb. 75%-a kényszerből van kelletlen légkörű munkahelyen? Sokan azt hiszik, csak úgy osztogatják ingyen a jó munkahelyeket. Ha nem vagy sógor, koma, jóbarát, annyi esélyed van, mint mókusnak az erdőtűzben, hogy jó helyet találj. Az élet nem kívánságműsor Dévényi Tibi bácsival. :)

#6: El tudom képzelni, milyen sokan mennek be örömmel a szalag vagy a gép elé robotolni. Bónusz, amikor még a felettesek is szívják az ember vérét. Aztán vagy sikerül munkahelyet váltani, vagy nem. Ha sikerül, a következő munkahelyen is pepitában ugyanez vár. Ha meg egymás után többször vált az ember munkahelyet, mire végre talál valami kevésbé vérszívó melót, akkor a tisztelt leánykák meg azt fogják nehezményezni, hogy az illető egy vándormadár.

Ezért mondom, hogy sokan álomvilágban élnek itt, meg máshol is. Ez nem így megy, hogy kénye-kedve szerint válogathat manapság az ember fia/lánya a munkában. Könnyű azt mondani, hogy szeresse, amit csinál. Ezt gondolom zömében még egyetemista lányok mondogatják, vagy olyan nők, akiket beraktak valami jó kis irodai melóra apuci-anyuci-pasi által. Az élet nem ez. Az élet ennél sokkal durvább.

Nem fontos. Sosem érdekelt megismerkedéskor.