Milyen olyan emberrel lenni, akinek az előző párja meghalt?

Örökre második leszel... Gondolj bele, annak a kapcsolatnak nem is lett vége.

Semmiképp nem mennék bele egy kapcsolatba ilyen emberrel, mindig másodiknak érezném magam.

Őszintén nem értem az első és a harmadik válaszolót! Ha úgy hozza az élet, hogy meghal valakinek a párja, az épp elég nehéz sors, erre még kerüljük is el az ilyen embereket, hogy véletlenül se jöjjön el ismét egy normális és boldogabb életszakasza? Persze, mindig emlékezni fog rá, ez természetes, de ez nem jelenti azt, hogy sosem fog tudni túllépni rajta, vagy megszeretni mást jobban. Ha 3 hónapja történt volna, akkor persze, más kérdés lenne, de eltelt 3 év, szeretne továbblépni, valószínűleg késznek is érzi magát rá. Igaz, hogy ez nem teljesen ugyanaz, mert én még nagyon fiatal voltam, mikor meghalt az első fiú, akivel úgymond szerettük egymást , és valóban nem érdekelt senki utána, de 2 év elteltével távolodott az emlék, jött valaki más és szerelmes lettem. Szerintem ne aggódj, ne ez határozza meg, hogy hogy viszonyulsz hozzá. Ha minden jó veletek, akkor ez nem lehet kihatással a kapcsolatotokra.

Ezt így sajnos nem lehet eldönteni. Nagyban függ attól hogy az illető hölgy hogyan zárta le vagy épp le e zárta magában a történteket vagy megrekedt a gyászban egy ponton. Attól hogy ismerkedik nem lehet kijelenteni hogy kész egy új kapcsolata. Részemről ez amolyan menekülés volt minden esetben amolyan 'hátha bejön' dolog. Nekem 9 éve halt meg a barátnőm és mára eljutottam odáig hogy nem is akarok már másik párkapcsolatot. Volt azóta barátnőm de egyik sem volt hosszú életű. Valljuk de őszintén nem túl kapcsolatépítő dolog ha rémálmában az ember a volt barátnője nevét ordítja.