Fiúk/férfiak, mit szólnátok, ha az utcán csakúgy leszólítaná a barátnőtöket egy fiú, hogy van-e barátja mert randizni hívná?

Megmondanám neki, hogy van már barátja. Végül is tévedni emberi dolog. Ő ezt nem feltétlenül tudhatta. Amennyiben erre a reakciója nem a heves mea culpa akkor azonnal megismerné a sötétebb oldalam.

Mondjuk az tény, hogy ha a barátnőm igazán szeret, akkor aztán próbálkozhat ahogy akar. De ha a barátnőm vevő a dologra, akkor ő meg repülne, aztán legyenek együtt. (Miután a srác megismerte a sötétebb oldalam. :D )

Spontán bunkó az mi? És most a spontán bunkóra vagyok féltékeny vagy a barátnőmre. A barátnőmre akkor vagyok féltékeny, ha szemmel láthatólag ő is benne van, vagy nem állítja le. Arról nem tehet, hogy valaki hirtelen odamegy hozzá.

Kérdező nem lenne egyszerűbb, ha leírnád pontosan, hogy milyen szituációba keveredtél?

A leszólítás miért spontán bunkó dolog? Én nem szeretek utcán ismerkedni, nem is szoktam, akkor sem, ha szingli vagyok, de attól még nem nevezem bunkónak azokat, akik leszólítanak.

A barátommal kapcsolatban pedig komolyan aggódnék, ha ilyesmi miatt féltékenykedne!