Mi történt azokkal a lányokkal még régen (kb 35-40 éve), akik léptek egy fiúnál?

Kérdezed meg nagyszüleidet, hogy hogyan viszonyultak ehhez... Akkortájt nem volt illendő a nőnek kezdeményezni, nem is gondoltak a kezdeményezésre. És beszélni sem beszéltek róla, mert nem illendő (ez volt a fontos, mi illik és mi nem). Ahogy én tudom, nem közösítették ki őket (faluban nehezen ment volna) és nem is tagadták ki őket a családból. Az más, hogy ment a pletyka, de amíg nem volt baj (értsd: szüzesség elvesztése és/vagy teherbe esés, bár inkább az utóbbi volt a gond) nem volt szükség kényszerházasságra. Utcalányok akkor is voltak, a nők akkor is csalták a pasit (nem általánosítok, de akkor is történtek ilyenek).

Ha a lány közeledett is, nem sokra ment akkor, ha a fiú nem fogadja el. Nekem úgy mesélték, hogy figyelmességgel hívták fel magukra a figyelmet, de nem másztak rá senkire. Ha a fiú elfogadta, akkor örültek, ha nem, akkor meg így jártak.