Nők! Melyiket választanátok az alábbi 3 férfi közül? Melyik a második legszimpatikusabb? Indokoljátok, és kort is írjatok!

Egyik sem szimpatikus egyáltalán, sem külsőre, sem belsőre.

1. - nem szeretem a kigyúrt férfiakat, sem a tirpákokat. Ha szálkásan izmos oké, de ne legyen kigyúrva...

2. - a kövéreket sem szeretem, a butákat meg mégannyira sem.

3. - a soványakat sem szeretem, és a magukba forduló kis szürke egereket sem.

Következtetés: hiába van valakinek 1-1 jó tulajdonsága nem kompentálja a tömérdek negatívat.

Értsd, részletesebben.

1.:

+ jóképű, határozott

- bunkó, tirpák, büszke magára, arrogáns, lenéző

semleges infók: gazdag, szeret motorozni (kit érdekel?), izmos, magas (ez így önmagában nem érdekes. Az alacsony mínusz pont a magas a férfiak 80%-ára jellemző, így érdektelen infó).

2.:

+ tenyerén hordozza, segítőkész, jószívű

- kövér, ápolatlan, alacsony, buta, komolytalan

Érdektelen infók: szeret utazni, könnyen megnyílik

3.:

+ ápolt, komoly

- sovány, introvertált, kritikus, "mindenről megvan a maga véleménye" - ezt lehet nem jól értelmezem, de az ilyenek általában irritálóak nagyon, mindenben csak igazuk lehet...

Ahogy nézem,a negatív mindenhol túlsúlyban van, az pedig nem jó jel egy kapcsolathoz.

Kicsit se provokatív a kérdés, meg hát azt írtad, hogy mindenképp kell választani, de előre bocsájtom, hogy térdig érő szexuális nyomornak kell ahhoz lennie, hogy a háromból szívem szerint bármelyiket válasszam, de:

I.> 3. Bele sikerült néhány pozitív tulajdonságot beleszuszakolnod. Intelligens, jól el lehet vele beszélgetni, stb. Kizáró tényező az introvertáltsága, és a komolysága.

II. > 2. Kedves kis mackó, de mit lehet kezdeni egy kis csacsival, akivel beszélgetni nem lehet? Meg hogy érted, hogy ápolatlan? Büdös csórikám?

III. > 1. Ha hiszed, ha nem, öt percig sem vállalnék semmiféle közösséget olyan emberrel, aki "Arrogáns és néha bunkó, lenézi, és szívatja a gyengébbeket", akkor sem, ha színaranyból van a fütyülője.

Nem számít önmagában rossz tulajdonságnak sem az introvertáltság, sem a komolyság, de mivel én egy végletekig extrovertált, és a vidámságot, életigenlést szerető nő vagyok, nem sok jövőt jósolnék egy ilyen kapcsolatnak.

A másodiknál a nyitottság jó, de az, hogy MINDENKI ELŐTT megnyílik, hááát... nem sok közös titkunk lenne.

Buta emberrel pedig egyszerűen nem tudok mélyebb kapcsolatot kialakítani, de hogy egy barátomat idézzem: butával még baxni sem lehet. Igaz, ő ezt a nőkre mondta.

A magam részéről teljesen hidegen hagy, hogy alacsony, magas, sovány, kövér, szőke, barna, izmos, stb. Volt már 160 centis és 160 kilós partnerem is, és mindkettőt nagyon szerettem.

Ja, 11-hez az indoklás:

Én a kissé pocakosabb férfiakat szeretem, de tetszett már meg más alkatú is, úgyhogy ez többedrangú.

Az elsőnél sokakkal ellentétben nekem hátrány a túlzott sportosság, mert én sem vagyok sportos típus, sőt utálok sportolni és így csak idegesítenénk egymást. Amúgy elég gyerekesnek tűnik a viselkedése, ez a csendesebbek szívatása olyan iskolás korúaknál a jellemzőbb.

Viszont előnye nálam, hogy szeretem az extrovertált, központi egyéniségeket.

A 3-as introvertált, nehezen megnyílni, az ilyenekkel soha nem jöttem ki jól, nem tehetek róla, de ezt már sokszor tapasztaltam, a túlzott kritikusság sem tetszik.

A 2-es-ben utálnám az ápolatlanságot, de attól is függ mire érted ezt. Szerintem ezen könnyebb változtatni. De a jellembeli tulajdonságai neki a legvonzóbbak és talán az alkata is a legközelebb áll az én ízlésemhez.

számomra egyértelműen a 3-as lenne a jó választás

átlagos magasság, nem túl izmos, ápolt, ez teljesen jó

nekem nem baj ha introvertált, amíg ez normális mértékű és azért néha vele is ki lehet mozdulni (de én se vagyok egy bulizós típus)

az kifejezetten előny, hogy intelligens (persze azért jó ha valakinek emellett humora is van)

és egy bizonyos szintig a kritikussága se zavarna, de nem tudom, lehet hosszú távon már más lenne a véleményem

de ez az egyetlen negatívuma, így hármójuk közül egyértelműen ő a nyerő számomra

az első meg oké hogy jól néz ki (bár nekem a kigyúrt alak annyira nem tetszik), de egy önimádó, bunkó nem kéne

a másodikkal meg max barátságot tudnék elképzelni külső és belső tulajdonságai miatt egyaránt

Kérdező, mindenki hozzá passzoló társat keres, a különbözőségek csak egy darabig vonzók, amíg le nem kerül a rózsaszín szemüveg, utána akár idegesítőek is lehetnek.

A felsoroltaknál meg jóval többféle ember, férfi és nő van a világon, és sokkal többféle ízlés.

Én szeretek mozogni, de nem viszem túlzásba, viszont büszke vagyok arra, hogy kitörtem a soványságból, sokat tettem érte, sokat cseszegettek életem során, ezért utálom ezt a fajta viselkedést, a vagyon nem szempont, bár nem dobnám a kukába a lottónyereményt, de párválasztásnál nem szempont, beszélgetni kell, ez fontos, ha valaki nem tud, azzal semmit nem lehet kezdeni, én is szeretek utazgatni, de közben az útitársaimmal csevegek, akkor is, ha totál idegenek, és teljesen mindegy, hogy magyarok, vagy más származásúak, tudok angolul, simán elkommunikálok egy külföldivel is, és ez jó, viszont zavar, ha valaki túl könnyen meg tud nyílni, az ilyeneket szokták bepalizni, ennél azért óvatosabb vagyok, mellesleg zavar, ha túlságosan a tenyerén hordoz valaki, feszélyez, ha nagyon körberajongnak, nem vagyok én Isten, a kövérség is zavar, mert legtöbbször lustaság miatt kövér valaki, és erre a "kövér-kampányra" most nagyon rámentek a marketingesek is, megy a "fogadd el magad, jó vagy így", és ezzel erősítik, hogy nem kell tenni semmit, aztán jönnek a betegségek, a cukor, a koleszterin, a szívproblémák, a magas vérnyomás... stb... sovány voltam, kitörtem, zavart a szélsőséges testalkat még magamban is, másban is zavar, ugyanaz, mint a túlsúly, legtöbbször lehet tenni ellene, és csak kifogásokat keresnek, kevés a kivétel, úgy mint a másik végletnél is, nem jó az sem, ha valaki túlságosan introvertált, bosszant, ha valakiből úgy kell harapófogóval kihúzni dolgokat, ismerek ilyet, szörnyen idegesítő, én valahol az introvertált és extrovertált között vagyok félúton, ha valaki túl komoly, az meg unalmas, jó, ha valaki tájékozott, de lazítson is, mert az életben kell a szórakozás is, a kritikusság meg ugyanolyan rossz tulajdonság, mint az arrogancia, nem szeretem az okoskodást.