Azok, akik így gondolják, hogy a nő MONOGÁM, a férfi POLIGÁM milyen biológiai tényekkel tudják ezt alátámasztani?

Előre leszögezem, hogy én nem gondolom, hogy ez így lenne, azonban evolúciós érvek szólnak mellette.

Ha tanultál valaha evolúciós pszichológiáról, vagy csak úgy általánosságban a nemi stratégiákról evolúciós vonatkozásban, akkor ismerős lehet a dolog.

Evolúciós szinten az a célunk, hogy sikeresen szaporodjunk, és annál sikeresebbek vagyunk, minél több gyereket sikerül összehozni ugyebár. Ez a nő esetében kifejezetten limitált, mivel elég sokáig tart a terhesség, és utána is nagy mértékű a szülői ráfordítás a gyermeknevelés során. Férfiak esetében azonban lényegében korlátlan a lehetőségek száma, és a szülői ráfordítás is alacsonyabb jóval, mint az anyának. Evolúciós szempontból a nő célja nem a minél több gyerek szülése, hanem az, hogy amiket megszül, azokat tisztességesen eljuttassa arra a szintre, amin már önállóan képesek működni és szaporodni. Az anya számára fontos, hogy az apa meg tudja védeni őt és a gyereket, jó génjei legyenek és támogatni tudja őket hosszútávon. A férfinak azonban nincsenek ilyen igényei, őt sokkal inkább érdekli az, hogy minél több utódja legyen.

"De akkor mivel magyarázod azt az arányszámot, hogy minden egyes nőre egy férfi jut?"

Mondjuk azzal az alapvető ténnyel, hogy ez nem azon múlik, milyen a "szexuális beállítottság" (bár ez a kifejezés nem éppen a monogám-poligám dologra vonatkozik, de maradjunk akkor ennél), hanem a szaporodás működésén? Tehát konkrétan 50%, hogy fiú vagy lány leszel. Így egész egyszerűen el lehet jutni logikával odáig, hogy emiatt van nagyjából arányosság a nemek között létszám szempontjából (bár valójában azért ez nem így van, szóval nem tudom, honnan szülted, hogy egy férfire egy nő jut).

Bár nem gondolom így, de azért mondom.

Nos, azzal a biológiai TÉNNYEL tudom alátámasztani, hogy egy nőt egy hónap alatt 100 férfi megkefél, de abból csak egynek tud gyereket szülni. Ha egy férfi kefél meg 100 nőt egy hónapban akkor jó esetben mind a 100-nak tud gyereket csinálni.

A nők nem monogámok, ez egy tévhit. A válások 80 százalékát a nők kezdeményezik, míg a világtörténelem során maximum a férfi populáció 0.01 százalékának volt esélye poligámiára, így ez nem is lehet ösztönös. Másrészt amiről ti beszéltek, a nőről-nőre járás/a férfi promiszkuitás, annak semmi köze a poligámiához, vagy a férfiak valódi természetéhez.

Valójában a nőknél a férfiak maximum 15-20 százaléka rúg labdába, ők az alfahímek, viszont a fennmaradó 80-85 százalék még jó arra, hogy eltartsa őket, gondoskodó férj/apa legyen, de csak azután amikor ők már kiöregedtek, végigkefélték magukat az alfákkal. Ez egy tökéletes állapot a nőknek, kiélhetik magukat a legfelsőbb férfiakkal, majd miután kiégve nekik már nem kellenek, kereshetnek egy férfit, aki a hagyományos családfenntartó szerepét testesíti meg. Itt jön a férfiak átverése, megalázása.

Egy férfi számára nem csak a megtermékenyítés az evolúciós stratégiai cél, hanem hogy az a nő csakis az ő gyerekét szülje meg, kizárólag csak az ő vérvonalát vigye tovább, és ezért képes is áldozatot is hozni.

Minél több szexuális partnere volt egy nőnek, annál esélyesebb hogy később majd félrelép, és ennek ma már nincs semmiféle erkölcsi gátja, a társadalmunk tolerálja ezt. Azt viszont már nem ha egy férfi nem hajlandó anyagi áldozatot hozni pl. közös vagyon, gyerektartás, tehát elutasítja a nők hipergám ösztöneit.

A patriarchális társadalom emelte fel az emberiséget, és nem ez, amely a nők promiszkuis ösztöneit emeli piedesztálra.

A második válaszoló az eredeti kérdésre elég jó választ adott, csak néhány kiegészítést tennék.

"Hogy lenne egy fajon belül kétféle szexuális beállítottság?"

Elég sok fajnál jellemző, hogy a két nem szaporodási stratégiája eltér, az embernél ilyen szempontból még kicsi a különbség. De ha például az elefántfókákra gondolunk, ott a hímek kifejezetten háremtartók (már aki képes rá), míg a nőstények általában csak egy hímmel párzanak (egy szaporodási időszakban).

Ugyanakkor például egyes madárfajoknál a poliandira is előfordul, azaz egy nőstényhez tartozik több hím.

"De akkor mivel magyarázod azt az arányszámot, hogy minden egyes nőre egy férfi jut?"

Ennek az oka nagyon egyszerű. Tegyük fel, hogy jóval kevesebb fiú születne, mint lány, hiszen jóval kevesebb férfi is elég a népesség fenntartásához. Ebben az esetben viszont egy fiú utódnak sokkal nagyobb evolúciós értéke volna, mint egy lánynak, hiszen egy nőnek korlátozott számú gyereke lehet, ezzel szembe egy férfinak (elvileg) szinte akármennyi (az arab uralkodók ezt időnként jól példázzák). Tehát sokkal nagyobb lenne egy olyan egyed rátermettsége, akinek több fia születik. Ezek terjednének el a populációban, ezért előbb utóbb visszaállna a nagyjából egyenlő nemi arány.

Poligám fajoknál (például szarvasoknál) egyébként kimutatható, hogy a legtöbb hím egész élete során nem szaporodik, az utódok nagy része néhány hím egyedtől származik.