Egy lány elvárhatja azt, hogy egy fiú izmos legyen? mégis miért? ő mit tett érte?

a lánynak dicsőség hogy velem lehet :D aki meg elvár,attól elvárnak,ilyen egyszerű,szóval a nőnek jónak kell lennie ahhoz hogy ilyet mondhasson,egy duci vagy egy lapka sajt szájából nyilván tárgytalan....

aki meg jó az meg mondhatja

Elvárhat sok mindent és gondolhat is magáról.Az ilyenek fognak majd pofára esni.

Lehet,hogy majd épp egy izmos fiú fogja lapátra tenni a felszínes gondolkodása miatt.

Ízlése az lehet,de elvárni azt nem ilyenkor szoktak!

F40+

Szerintem a felnőtt ember akkor igazán felnőtt, amikor túl tud lépni az ilyen kicsinyes külsőségeken.

Persze, sok mindent elvárhatnak...legyél izmos, legyen kocsid, saját házad, jó fizud, és ezt ha lehet már 20 évesen.

Érdemes kerülni, lesz*rni az ilyen felszínes nőket. A vágyakról órákig zengenek, az életet viszont nem értik.

Egy-két lányt dicsőség meghódítani? Ez az a kegyetlenül őszinte álláspont, hogy a nőkre nem nőként, hanem trófeaként tekintenek. Egy eszköz. És valamiért ezt a nők nem veszik észre, vagy észreveszik, és hagyják, hogy úgy licitáljanak rájuk, mint valami piaci árura.

Férfiként mondom hogy szerintem ez a normális hogy ,,izmos'' legyen. Jó nem azt mondom hogy egy fitness modell szintet kellene elvárnia az összesnek de most kérlek... mitől jobb hogy a férfi lassan gizdább mint a lány. 180 centis fiú 60 kiló a 170 centis csaj meg 55.

De szerintem az férfi oldalról is elvárható a másik oldal felé hogy ne legyen teljesen elhízva, vagy ne hordjon férfias ruhákat. Komolyan vannak ezek a mostani ,,divatos ruhák'' mintha csak a férfi butikból lettek volna megvéve.

Az viszont tény hogy sok filléres nőnek a szerencsésebb mell/popsi genetikára ha a bele is lötyög akkor is akkora arca van hogy 2-en nem férnek el a pasijával az X6-os BMW-ben.

Ilyen a világ. Csak nehogy a nagy igényeknek nagy pofáraesés legyen a vége:)

Elvárhatja, mert mindenkinek szíve joga, hogy mi tetszik neki. Ha egy lánynak az izmos fiúk tetszenek, akkor bizony aki azt a lányt meg akarja hódítani, annak izmosnak kell lennie (sarkított példával). Ugyanígy, ha egy fiúnak a nagy mellű lányok tetszenek (hogy ne háborodj fel, hogy ilyen nincs is, úgy írom, hogy "formás" lányok), akkor aki azt a fiút szeretné megszerezni ezekkel az adottságokkal kell rendelkeznie.

Ugyanakkor nem minden a külső, és bár elméletben működnek ezek a dolgok, gyakorlatban, ha valaki beleszeret egy fiúba vagy egy lányba, vajmi kevéssé fogja érdekelni, hogy pontosan hány kocka van a hasán, vagy mekkora a mellmérete. De elvárása mindenkinek az lehet, ami neki tetszik.

(Más kérdés, ha ez egy párban történik meg, és miközben a lány a tv előtt zabálja a popcornt, és szedi fel a kilókat, elvárja a barátjától, hogy nyolc kocka villanjon ki a hasán befeszítetlenül, de ha jól értem a kérdésed nem erről szól.)

"Egy lány elvárhatja azt, hogy egy fiú izmos legyen? mégis miért? ő mit tett érte?"

Én mondjuk azt tettem érte, hogy kilenc évig sportoltam, heti hat edzéssel, ami szerencsére meglátszik az alakomon, és nehezen tudnám elképzelni, hogy egy olyan férfi legyen mellettem, akit én purcantok ki 45 perc alatt az ágyban, nem pedig fordítva, aki kidőlne egy 50 km-es teljesítmény túrán, amit én végig tudok csinálni, vagy akit esetleg ugyanúgy le tudnék győzni szkanderban (az egyébként "hatalmas" 27 centis karkörméretemmel), mint annak idején az öcsém nagyszájú huszonéves kollégáját, aki egyszer társaságban, a többiek előtt nekiállt azzal cinkelni, hogy nem is nézné ki belőlem a versenysport múltamat és hasonlók, a tesóm meg beégette szegényt azzal, hogy megkérdezte, hogy ha nem nézi ki belőlem, mert nem lettem túl izmos, akkor ki merne-e állni velem szkanderozni.

De ha történetesen ha ropi lábú lennék, kevésbé formás mellekkel, pókhassal és löttyedt popsival, akkor is vágyhatnék arra, hogy egy sportos pasi vonzódjon hozzám, (épp úgy, mint ahogy - érthető módon - az átlagos külsejű férfiak is jobban örülnének egy nagyon csinos barátnőnek, mint egy átlagos külsejűnek, és ettől szerintem nem lesznek felszínesek), csak valószínűleg kisebb lenne rá az esélyem. A boldog párkapcsolatra viszont szerintem épp ugyanúgy lenne esélyem, mert épp annyi esélyem lenne magamhoz illő társat találni, akivel szeretjük egymást.

Lehet elméletben gondolkozni az "elvárhatja-e lány/nő (vagy ugyanúgy egy fiú/férfi), hogy ....? típusú kérdéseken, de a gyakorlatban - akármennyire nem hangzik romantikusan - a társkeresés is kereslet-kínálat alapon működik.

Mindenki azt vár el a másiktól, (meg ugyanúgy bármilyen más téren az életben), mit akar. Ha irreálisak az elvárásai, akkor jó eséllyel hosszabb-rövidebb ideig egyedül marad, illetve nem kapja meg azokat a dolgokat az életben, amire vágyik, vagy amit "elvárna".

Aminek viszont van értelme szerintem a téma kapcsán, az az, hogy az ember a lehetőségeit nézi, azt, hogy a saját mozgásterén mit tehet a vonzóbb külsejéért, jobb megjelenésért - ha már úgy érzi, hogy ezzel javulnának az esélyei társkeresés terén.

Én rendszeresen mozgok, szóval azt várom el, hogy a társam legalább ennyit megtegyen magáért, mint én. Másrészt a családomban van olyan, akinek az egészsége ment rá a mozgásszegény életmódra és az elhízásra. Tudom, mivel jár az az oldal. Nem jó. Voltam vézna, mert én nem vagyok hízékony, akármennyit eszem, ha nem mozgok, sovány maradok, az sem jó, sok betegség hamar le tudott gyengíteni. Én inkább felállok a kényelmes fotelből, és nem etetem magam azzal a téveszmével, hogy "jó vagyok úgy is, fogadjanak el", hanem erőt vettem magamon és fokozatosan elkezdtem mozogni és csinálom. Jobb az egészségem, jobb a fizikumom, izmosodtam, erősödtem, minden téren javulást hozott. Nem kell, hogy a másik fél testépítő bajnok legyen, de tegyen meg magáért annyit, mint én magamért, és ne legyen lusta megmozdulni.

Miért várom el? Mert én is megteszem. Mindenki elvárhat annyit a másiktól, amennyit ő maga megtesz magáért.

Ugyanúgy elvárom azt is, hogy ha netán munkanélkülivé válik, ne otthon várja a sült galambot, hanem menjen, maradjon a sodrásban, még ha kulimunkát is kell csinálnia egy darabig. Miért? Mert én is így teszek, ha én kerülök olyan helyzetbe (és nem tudok eltartani egy életerős felnőtt csecsemőt, aki csak lusta).