Megmaradnál a biztosnál vagy keresnéd a szenvedélyt, s talán a másik lenne neked az igazi?

Azt választanám, akit igazán tudnék szeretni. Olyan, hogy biztos, nincs. Olyan, hogy a kapcsolat minden napján, minden percében ugyanúgy lángol a szenvedély sincs. Szerintem.

Ha valakit nem tudnék szeretni, nem lennék vele csak a biztonság miatt, de ha valakit szeretnék, nem dobnám el egy múló szenvedély miatt.

Ha már nincs szerelem, és az a szerelem, nem szeretetté alakult át (amivé a szerelem egy idő után átalakul) akkor nincs értelme tovább maradni a kapcsolatban.

Csak azért, mert a pasi hűséges, és biztonságot ad, azért nem leszek megalkuvó, hogy mellette boldogtalan legyek. És nem fogom a másikat se becsapni azzal, hogy mindent okésnak tűntetek fel, miközben semmi sem az.

Ha a kapcsolat nem működik, akkor nem működik, azt be kell fejezni. Ne raboljuk a másik idejét, tiszteljük meg azzal, hogy mindenkinek jár a boldogság.

Keresnék olyan valakit, akit szeretek, mert szerelem és szeretet (meg hűség, tisztelet, békesség, nyugalom...stb.) nélkül számomra nincs kapcsolat. És mindezekhez természetesen a sok kommunikáció is hozzátartozik.