Most elrontottam? Mire számítsak?

Eszembe jutott rólad valaki

[link]

Márpedig Hatos egészen rátapintott a lényegre.

1. Túl gyorsan haladsz. Egy hónap alatt alig lehet megismerni a másikat, nemhogy barátokká, sőt, lelki társakká válni. Tudom, szar dolog, de ideje lenne fenntartásokkal kezelned a fickót, mert nagyon megütheted magad!

2. Ez a baj az ilyen táv izébigyókkal. Még ha rendszeresen találkoznátok is, akkor sem ismernéd teljesen az életvitelét. Pl. fogalmad sincs, hogy hogy került a barátaihoz, milyen ügyben, mennyire volt sürgős, fel akart-e hívni és csak eldumálták az időt stb. Folyamatosan meg kell előlegezned neki a bizalmat, hogy úgy vannak a dolgok, ahogy mondja és jó oka van arra, amit csinál. (Igen, normális esetben te is megkapod ugyanezt a bizalmat - de akkor is, sokan nem bírják ezt így.)

Mivel nem kezeled a fickót a helyén, annyira görcsös vagy, hogy fogadjunk a zabszempróbán sem tudnál átmenni! Ezért hülyeségeken aggódsz, pánikolsz, veszekszel, hisztizel. Azt mondod lelki társad? Akkor kezeld úgy! Ugye, hogy nem lennél ennyire kiakadva, ha a legjobb barátnőd felejtett volna el felhívni?

Valószínűleg ezzel még nem rontottad el végképp a dolgot, elvégre két értelmes emberről van szó, csak meg tudjátok majd beszélni.