Ez tényleg ilyen női logikás dolog? Ha igen, akkor miért kell sok nőnek/lánynak mást mondania, mint amit akar?

Egyik lány barátom, X mondta, hogy szerinte az a lány (Y) női logikával próbálkozott, aki tetszik nekem és akibe szerelmes is vagyok. Az volt, hogy elmondtam Y-nak, hogy féltem, mert nem vagyunk olyan közel és nem vagyok mellette. Ekkor Y lehordott, hogy nem kell őt félteni meg nélkülem is tud vigyázni magára. Másnap mondta Y, hogy el fog menni egy pár hétre síelni és kérdezte, hogy fogok-e rá gondolni. Ezután mondtam neki, hogy tegnap már elmondtam a véleményemet. Aztán mondta, hogy én is fogok neki hiányozni. (Szerintem ez egyfajta bocsánatkérés lehetett a részéről.)

Erre mondta X, hogy szerinte Y azt akarta, hogy féltsem és gondoljak rá sokat és óvjam őt. De ha így is van, akkor miért kell kavarni? Miért nem lehet egyenesen megmondani? Annyira nem értem az ilyet...