Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy lehet együtt élni a depresszióra való hajlammal (csajozáshoz erősen kötődő kérdés)?
Tehát én nagyon hajlamos vagyok a kesergésre, a szenvedésre.
És ez nem csak hóbort, mert nekem tényleg ledobja az agyam az ékszijat elég sokszor.
A gyógyszerek is mindig a mentális mellékhatásaikkal érintenek csak.
Most hétvégén is majdnem becsavarodtam, hogy nincs csajom, pontosabban nincs egy RENDES(en kinéző) csajom.
És el is mentem az éjszakába egyedül, de nem volt kedvem az emberekhez. Miért kell nekem 150%-on pörögni azért, hogy a nők felfigyeljenek rám? Én ülni szeretek és bámulni ki a fejemből.
De még két sörtől is csak a depresszió jött elő... :(
És hétfő reggelig sem birtam kifeküdni, fejfájásom volt...de nem az italozás miatt, hanem a feszkó miatt...hogy midnig csak szivok.
És lesz végre egy rendes nőm sok sok év küszködés és kinlódás után, akkor az mindig csak átmeneti dolog lesz.
És pl most van munkám is, ami messze nem a legjobb, mint amilyen munkám lehetne, de tudom, hogy ettől már csak rosszabb lehet és fog is jönni!
Gondolom majd kirugnak, vagy megszünik a munkahely és irány a padló megint.
Csajozásban dettó: ha van csajom, akkor kapcsolatban sem mennek simán a dolgok, de végeredményében meg ugyis egyedül maradok kb 1 nagyságrenddel több ideig, mint amennyit a csajjal voltam.
Mert ugye az élet már csak ilyen 90% szivás, 10% elmegy.
A fejem nekem is fájt vasárnap este, inkább valami front lehetett.
Csajt akkor fogsz találni, ha nem görcsölsz ezen. Amúgy meg nem kell folyton a legrosszabbra készülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!