Az emberek miért nem képesek elengedni azt ami fájdalmat okoz nekik?

Ehhez szerintem fel kell nőni fejben.

Volt egy kapcsolatom, a vége már nem volt jó, szakítás után is újrapróbáltuk. Még mielőtt küzdeni kezdett volna újra értem (ő szakított egyébként), én 4 hét alatt fejben lerendeztem, hogy jobb lesz így nekem. Nem szeret már, akkor miért ragadjak le?! Majd lesz más, aki szeret. Aztán láttam, hogy nagyon próbálkozik és helyre akarja hozni, ezért adtam egy esélyt, mert nem egy rövid kapcsolat volt. Együtt voltunk még fél évig, aztán szakítottunk megint, ezúttal végleg..hozzáteszem, megint ő szakított.

Felfogtam ép ésszel, hogy nem működik. Így nincs értelme erőltetni..majd ő is meg én is találunk olyat, akivel működik. Miért keseregjek rajta?! Racionális voltam, talán túlzottan is.

Hamar szerelmes lettem újra, és boldogabb vagyok, mint valaha. Azt mondom, hogy minden tökéletes, leélném vele az életemet. Bár alapvetően az előző kapcsolatomra is ezt mondtam, leéltem volna vele az életemet, de az exem részéről elmúlt a dolog. Ennyi volt a hiba.

Tehát boldog vagyok, megtaláltam azt, akivel le szeretném élni az életemet, újra, de tudom hogyha vége lenne, akkor az élet megy tovább. Majd találok valaki mást, aki szeret és én is szerethetem.

És persze nem szeretném, hogy szakítás legyen, őrültem szerelmes vagyok, de szakítás esetén racionális lennék.