Miért ilyen szemét csomó lány/nő?

Jól írtad, itt is van kettősmérce, de maradjunk témánál..

Szerintem vannak olyan lányok/nők, akik kifejezetten élvezik ha megalázhatják a fiúkat/férfiakat, ha elvehetik a cseppnyi önbecsülésüket is. Nem tudom miért jó ez nekik, talán ettől többnek hiszik magukat. Viszont velem előrofdult, hogy próbáltam minél finomabban visszautasítani a fiút, aki még azt is nagyon zokon vette és napokig írta nekem a hosszú szövegeket arról, hogy én mennyire padlóra tettem(megjegyzem, nem hitegettem, csak barátok voltunk a szememben és itt volt a böki). Szóval szerintem függ ez attól is, hogy ki hogyan kezeli a visszautasítást. Hiába voltam viszonylag kedves, hogy ne gázoljak át rajta, ő mégis a legrosszabbul fogadta.

A férfiak között is nagyon sok bunkó, szemét van.

Én nő vagyok, úgyhogy engem meg férfiak részéről ért megaláztatás.

Én továbbra is vallom, hogy mint az emberek általában mindenben, ebben is különbözünk egymástól. Van, aki finoman utasít vissza, de a másik fél rosszul fogadja (lásd: fenti példa egy válaszolónál), van, aki csúnyán utasít vissza, de a másik fél letossza magasról. Van mindenféle variáció, ez a szép az egészben.

Viszont azt tartom, hogy az illetőt, ha már megszeretted, meg is ismerted előtte, tehát tudod, milyen személyiség. És nem igaz, hogy ezt nem lehet előre látni. Nem hiszem, hogy látnok lennék, de eddig mindig néhány beszélgetés után tudtam, kitől mire számíthatok, és ha olyan ember, aki megalázna és visszaélne a helyzettel, akkor elkerültem. Ha nem így tettem volna, a kialakult helyzet nagyobbrészt az én hibám. Reménykedni meg butaság, hogy majd megváltozik a kedvemért... Nem fog.

kérdező, pontosan hogy érted a megalázást?

nem hiszem, hogy sokan mondanak szemtől szembe megalázó dolgokat. inkább az lehet általános mindkét oldalról, hogy ha nem akarnak semmit, akkor simán hanyagolnak. ezt nem kérheted számon senkin. ha vannak emberek, akikkel szeretsz találkozni, akkor sajnálod azokkal tölteni az idődet, akiknek tetszel, de nem érdekelnek téged. ez nem szeretetszolgálat.

itt sokan olyan kérdést tesznek fel, amiből érződik, hogy a másik magyarázattal tartozik azért, amiért a kérdező nem jön be neki. tévedés. az, hogy miről mi a véleményem, magánügy, és azokkal osztom meg, akik közel állnak hozzám. ha akarom.

te belemész-e egy kínos szituba egy idegen kedvéért, aki váratlanul sarokba szorított?

egyszer magyaráztam meg valakinek, hogy miért nem. innen találkoztam vele. alig mert beszélni. úgy éreztem, nekem kell kézben tartani mindent. pedig mint a legtöbb ember, én is a kölcsönösségre vágyom.

utána megkérdezte, hogy mivel nekem nem jött be, máskor, mással mit csináljon máshogy. én éreztem kicsit megalázónak. ha már nem jött össze, akkor is legyen valami haszna.

nálam nem így van. nem érzem, hogy rabolta az időmet, ha nem ad nekem semmit, mert bármikor leléphetek. nem kérem, hogy ő fizesse az italom, hogy ha unom őt, akkor is legyen benne valami jó. a találkozás nem üzlet. elszomorít, hogy egy csomóan így gondolnak rá.

"ne raboljuk tovább egymás idejét."

együtt lenni csak azért, mert együtt lenni jó, nem érdemes?

csak azért, hogy gyereket csinálj nekem, olcsóbb legyen az albi, menő legyek az osztálytársaim előtt, ajándékot kapjak, szexet kapjak?

írtam már többször a panaszkodóknak, hogy valószínűleg ez a beállítódás a fő gond.

nem linkelek fotóalbumot, de a partnerválasztásomon is látható, hogy így gondolom. voltam már alacsonnyal, magassal, nagydarabbal, sovánnyal, mindenféle szemszín, változó végzettség, változó menőségi szint, érdeklődési kör, beszédhajlandóság, és így tovább.

N