Ha megvan a kémia, és nagyon jól kijön egymással 2 ember, az egyenes út a szerelemhez? Vagy mi kell még hozzá?

Nem feltétlenül.

Ha valaki szexkapcsolatban van, ott is nagyon működik a kémia, jól ki is jöhetnek egymással, mégsem lesznek szerelmesek egymásba.

Ahhoz kell az is, hogy maguk az érzelmek is kialakuljanak. És ehhez pusztán az, hogy emberileg kedvelik egymást és vonzódnak a másikhoz, az még kevés.

De ha mindketten többet akarnak, akkor valószínűleg ki fog alakulni.

Amikor két ember elkezd összecsiszolódni, ott lesznek szikrák is. Témák veszekedésre:

- wc ülőke helyzete (opcionálisan akár az ülve pisilés is előjöhet)

- tisztaságmánia és úgy eleve felenként a tisztaság fogalma

- rokonság elfogadása

- hangulatbeni eltérések kezelése (nekem van kedvem, de neki megint fáj a feje (nem csak a szex!))

- kisajátítás (ne menj sörözni/bulizni a barátaiddal/barátnőiddel mert most azt akarom, hogy cirógasd a lelkem)

- idióta viták (te csak ne segíts a teregetésben/mosogatásban viszont viseld el, hogy panaszkodok)

Szóval sok elfogadás és megértés és odaadás kell mindkét részről. Persze lehet egyoldalú is a dolog, de egy egészséges önismeret mellett és úgy, hogy nem egy végtelenül jámbor lélek az elnyomott fél... hát, időnként borulni fog a bili.

Ajánlom a Gary Chapman könyveket: Egymásra hangolva/Nyerő páros

Még nem feltétlen. Nagyon fontosak az érzelmek, a harmónia, a kommunikáció, hogy meg tudj a másikkal mindent beszélni, az elfogadás..stb.

Hiába jössz ki a másikkal jó, ha pl nem tolerálsz neki valamit, ami a másik félnek nagyon fontos, vagy egyszerűen képtelenek vagytok megbeszélni a problémáitokat, vagy egyszerűen csak elbeszéltek egymás mellett.

A szerelem szerintem később alakul ki, hiszen az már érzelmekre alapul. Az, hogy tetszik valaki, jól kijövök vele, meg helyesnek találom, az kevés érzelemmel is lehetséges.

De lehet, hogy csak én látom rosszul akkor, de szerelmet csak érzelmi kötődéssel tudom elképzelni.