Fiúk! Lányok! Mit szólnátok, ha lenne egy osztálytársatok, akit folyton piszkáltok, mert nincs barátja, és duci. Iskola kezdésre pedig teljesen csontsovánnyá fogyna?

Elszégyelném magam, mert rájönnék, hogy az a kis poén, ami nekünk volt, azzal egy életre tönkretettem a srác önbecsülését és idegrendszerét ill. sokkal nehezebben fog kialakítani értelmes kapcsolatot az ellenkező nemmel ^_^

Szégyeljétek magatokat..

feltételezzük, hogy valóban duci vagy tehát kicsit túlsúlyos 5 kiló veszteség esetén erős túlzás csontsoványnak mondani magad. Én azt vallom, hogy akármennyire is mondják, hogy a külső vélemények nem fontosak, szerintem azok. Ezek valahol formálnak minket a negatív kritika is. Ha nem vagy megelégedve te saját magaddal alakíts ezen alakítottál is ezen, és lehet, hogy akik bántottak azok nem is gondoltak arra, hogy ezzel valójában segíthetnek is neked. Én is fiatalabb koromban átestem ehhez hasonlón és mára komolyan sportolok és boldog vagyok, hogy ezt elértem mert valahol a sok rosszakaró is kellet, hogy változtassak magamon.

Egy szó is száz én azt tanácsolom, hogy fordítsd a javadra a kritikákat. Nyilván ne legyél anorexiás de ezzel, hogy megmutatod, hogy képes vagy változtatni valahol elégtételt veszel ezeken az embereken. Mert ők nem biztos, hogy képesek változtatni.