Ez a dalszöveg szerintetek is egy szomorú, szerelmes, csalódott ember gondolatai, vagy csak én magyarázom bele?

A CSEND PARTJÁN

A csend partján, ha lépdelsz,

lesz veled egy „Mégis”,

lesz veled egy „ Mégsem”.

Gondolkozz : Miért nem ?

Mert nem kezdődött,

s nem lett vége -

Csak egy reggel volt,

mely nem a fényre ébredt.

A csend partján, ha lépdelsz,

nézz mélyen magadba -

türelmetlen vársz,

nem létező szavakra.

Napokra, miket te adtál

felelőtlen másnak -

De nem kaptál vissza semmit :

Értéktelen a látszat !

Lesz még olyan csend,

mely harangszóval ébreszt,

mely bátortalan válaszokat,

ágyúszóval öl meg.

S megérted, mit megérteni

végtelenül kár :

Ajtód előtt az élet,

de beengedni fáj.

A csend partján, ha lépdelsz,

lesz veled egy szó :

őszinte, rejtőzködő,

hogy egyszer legyen jó.

Megérdemled, mert neked

így rendelték messze -

ahol a csillag - csillagnak

van teremtve.

Nem könnyű szeretni,

ki döntött maga ellen -

ki bűnhődni akar a múlttól -

látszat-szerelemmel.

Jó veled aludni, ébredni is jó,

mégis fáj, ha elér ez a szó.

Nem tudom hogy éljek, hogy éljek tovább,

de átölellek a Himnusz után.

Mikor az első bomba lehullt,

hozzám bújtál éppen,

ha a csend partjára tévedsz :

Mondd el, miért nem ?

Eljött valaki, a csend partjára,

üvölteni : Végre !

Megkapta a semmit,

a mindenért cserébe.