Tényleg ennyire könnyen el lehet engem csábítani? 22/N

Sosem voltam az a bulizós típus, sokkal inkább egy nyugodt, otthonülős életet éltem. Nem azt mondom, hogy nem hiányzott soha a társasági élet, hiszen nagyon is jót tett volna nekem ha tini koromba élek és tapasztalok. A legnagyobb baj az volt, hogy sosem voltak barátaim akikkel el tudtam volna menni kikapcsolódni. Most sem nevezhetnék annyira legjobb barátnak senkit, de úgy érzem már vannak körülöttem emberek igaz a húgom barátai. Nemrég mikor bulizni voltam velük, olyan felszabadultan tudtam táncolni hogy egy srác azt mondta mennyire őszinte a mosolyom. Nagyon meglepődtem magamon hogy ilyen jól tudok táncolni, pedig eléggé visszafogott, zárkózott vagyok. Ugyanebből a társaságból a legutóbb egy sráccal olyan őszintén tudtam beszélni magamról, hogy folyton azt éreztem mintha kezdenénk barátok lenni. Azelőtt nem is beszélgettem vele most pedig hogy egyre többször összefutunk kezdek előtte megnyílni. Mikor egy házibuli volt nemrég és már kicsit piás volt megtáncoltatta az összes lányt és velem is meglepően úriemberesen táncolt. Én nem akartam mert még nem ittam eleget és gátlásos voltam. Utána pedig mikor megsimogatta a hátam és flörtölt olyan gyengéd finom érintései voltak hogy én még azt soha nem tapasztaltam. Persze próbáltam eltolni a kezét mert csikizett és folyton röhögnöm kellett, de nem tagadom jó volt. Úgy érzem eléggé el tudok gyengülni ha flörtölnek velem, pedig nem akarok. Hogyan tudnám ezeket a helyzeteket kezelni? Ilyenkor sajnálom, hogy tini koromba nem szereztem tapasztalatot.