Összejönni vele, de hogy?

Próbálj ellazulni.

Menj oda hozzá, és mondd meg neki hogy tetszik, és elvarázsolt téged.

Ha ő is így gondolja akkor randiztok, ha meg nem, úgyis elküld.

Ez a legtisztább, és leghatékonyabb módszer, én biztos így csinálnám.

23/F

Hat nem tudom, mennyire lennek keszseges, ha egy vad idegen elem ugrana, es kozolne, hogy elvarazsoltam, inkabb hulyenek neznem.

Inkabb ezt tartogasd az elso randi utanra, ahhoz viszont tenyleg oda kene menned hozza, hogy ugyan meg nem ismeritek egymast, de szeretned, ha ez megvaltozna, nincs e kedve elmenni veled megenni, meginni, megnezni blabla......

25/N

"...mert nem vagyok egy Don Juan"

Van egy jó hírem: a donjuanok módszere az, hogy rámozdulnak arra, aki tetszik nekik és akiknél úgy tűnik, hogy esélyük van. Ennyi. A legtöbb férfi erre persze képtelen, ezért nem mindenki donjuan. Persze vannak más különbségek is, de ez az egyik legfontosabb.

"ha már jobban megismerkedtem valakivel, akkor szóval is tudom tartani."

Akkor meg nem is értem, mi a baj, mert szemlátomást a donjuanság egy további összetevője is megvan.

Szerintem nem érdemes sokat töprengeni. Odamész hozzá, megszólítod, beszélgettek. Nyugodtan a tudomására hozhatod, hogy érdekel, és szívesen ismerkedsz vele, de persze ne izgatott vagy megalázkodó módon (ilyen "bárcsak megismerhetnélek" meg "te vagy a környék legszebb lánya" típusú borzalmak), hanem könnyed, egyszerű módon vesd fel. A legkönnyebb és legveszélytelenebb megszólítási módszer az, ha kapcsolódik valami aktuális körülményhez. Pl. "múltkor láttalak a Kortárs Üzbég Filmklub vetítésén, te is rajongasz Hadzsimurat munkásságáért??" valamilyen eseményhez kapcsolódó kérdés. Vagy a kezében lévő könyvhöz, vagy a falon lévő plakáton meghirdetett koncenthez, vagy bármi efféléhez kapcsolódó kérdés (Eljössz ma este a kollégiumban rendezett belorusz balalajkaestre?). Egy főiskola tele van olyan utalásokkal, amikbe így lehet kapaszkodni. A főiskolák ismerkedő helyek. Bókkal is lehet nyitni, de ez már veszélyes és nem mindenki elég bátor hozzá. Egy főiskolán a "ugye te ... szakos vagy?" kérdés egy 100%-ig veszélytelen nyitólépés, amivel el lehet indítani egy társalgást (mert mégsem akkora kamu, mint a "szép időnk van", de aki értelmes, az rögtön érti), és persze rögtön el lehet fordítani értelmes irányba a beszélgetést (azért mondom ezt a hülye példát, mert nálam már többször is kezdeményeztek így lányok). Néhány megszólítási módon fejben végiggondolhatsz, illetve visszakozási módot, ha lepattint. Még fontosabb, hogy legyen a fejedben néhány terv a közeljövőre (hova hívnád meg, hol töltenél vele egy-két órát először? Laza találkozásról beszélek, nem rögtön valami komoly randevúra). Mert ha sikerül szóba elegyedni, akkor a végén nyilván meghívod.

Ha a lány kicsit is értelmes, és nem tetszel neki, akkor egyből elküld. (Ha udvariatlan vagy szemét módon hárítja el a közeledésedet, akkor nem is volt rá érdemes, hogy próbálkozz nála.) De ez csak akkor valószínű, ha esély se lenne a kapcsolatra, mert mondjuk annyira visszataszítónak tart valami okból. Egyébként ha megszólítod (és látszik rajtad, hogy nem vagy primitív bunkó), akkor azzal máris kiemelted magad a populációból, mert 90% nincs ilyen bátor. Tehát az első jó benyomást máris megtetted rá. Azon meg nem kell sokat agyalni, hogy miről beszéltek. Ehhez, mint mondod, úgyis értesz.

"Az a baj nálam az önbizalom veri a 0-t, aztán lehet csak ezért tűnik cikinek."

Mint köztudott, az önbizalom, magabiztosság, határozottság az a tulajdonság, ami a nők szemében "férfiassá" tesz. Ha odamész hozzá és megszólítod, azzal máris úgy viselkedsz, mint egy magas önbizalmú férfi. Ha nem küld el egyből, hanem beszélgetésbe elegyedik, akkor nevetsz a poénjain, ő meg a tieiden, olykor egymás szemébe néztek, ő is a tiédbe néz (és a pupillája szépen kitágul)... és ekkor már az önbizalmad is az egekben lesz. A folyamatot csupán be kell indítani. Fő a lazaság.