Ha egy csaj csupa olyan jeleket mutat hogy bejövök neki (sétálás kéz a kézben, sok ölelés, kijelenti hogy jó velem, elvagyunk. ), akkor miért ráz le folyamatosan kifogásokkal, mikor a találkozást firtatom?

szerintem a határaidat a pincsiségedet teszteli.

hogy benyeled-e a lerázást,büntetlenül hagyod-e,mit lépsz rá egyáltalán.

ezek alapján keményebb játékos a csaj és egy darabig izgatja a vergődés,ugyanakkor undorodik is tőle,ezért koptatja a vergődőket,akiket tud mozgatni,irányítani.

legyél határozottabb-6ra ott vagyok érted pá.-de nekem nem jó mert...-majd megoldod máskor.

Attól fögg hány évesek vagytok. Én nekem pl első szerelmem 13 évesen volt, és tényleg nagyon szerettem. Párszor el is hívott valahova, és én is akartam vele találkozni, de én akkor ilyen "spontán" találkozókra gondoltam, nem megbeszélt randikra. Ez nem azért volt mert nem annyira szerettem a fiút, hanem mert akkor az ismeretségi körünkben szinte senki se járt senkivel, ilyesmik nem voltak...és valahogy fura volt "elsőnek lenni", a lányok is piszkáltak volna, meg a szüleimnek sem tudtam mit mondani (nem mertem). Na meg falun minednki ismer mindenkit, és nincs olyan hely ahol úgy istenigazából kettesben lehettünk volna.

Lehet ez a ti probléémátok, bár nem tudom