Annyira rossz érzés nekem ez. Mit kéne tennem, hogy nekem is sikerüljön, vagy hogy ne akarjam ennyire?

Olyan rossz érzés, hogy ilyen egyedül vagyok. Nincsenek barátaim. És nem arról van szó, hogy nem vagyok nyitott, mert bárkivel szívesen beszélgetek, csak egyszerűen nem érzem azt senkivel, hogy szeretek a társaságában lenni. Egy barátnőm van, aki viszont nagyon távol lakik, és csak telefonn beszélünk. És ami a legrosszabb, hogy állandóan azt látom, hogy ki kivel csókolózik, a legtöbb lánynak már van barátja, nekem pedig még sosem volt, pedig annyira szeretnék valakit, akit szerethetek, és nem csak reménytelen, hanem kölcsönös. Ráadásul otthon is sok a probléma, főleg az anyagi helyzetünk miatt, és a házunk is olyan, hogyha lenne is barátom nem merném elhozni ide, nehogy kiábránduljon. Sokan mondták már, hogy csinos vagyok, de én nem érzem magam annak, csak amikor tükörbe nézek. És tudom, hogy fiatal vagyok még, 15 éves és hogy ennél sokkal nagyobb problémák is vannak a világban, de olyan jó lenne, hogyha lenne barátom.