Most őszintén kérdezem a lányokat, ti hogy "versengtek" egymással?

magamban sok mindent gondoltam, de tetlegességig még nem fajult

Am szt ha két pasi 1 nőbe szerelmes az is tud ütni.

Én őszintén bevallom, hogy igen, szoktam rivalizálni. Például ha van egy adott dolog, amiben jó vagyok, de bekerül a képbe egy másik csaj is, aki szintén jó benne, akkor jön a versengés. Viszont nem mutatom ki, nem viselkedem bunkón a csajjal, csak magamban intézem az egészet.

De sajnos általában az érem másik oldalán szoktam lenni....több "barátnőt" vesztettem már el rivalizálás miatt. Féltékenyek lettek rám, a külsőmre, az életemre, bármire..

Persze, hogy rivalizálnak nagy átlagosságban, mert kiskoruktól kezdve abban a szellemben nevelkednek, hogy melléjük mindenáron férj kell, és a pasik nem szeretik az ilyen meg olyan csajokat, tehát igyekszünk nem ilyen meg olyan csajok lenni. Aki meg ilyen és olyan, aztlenézzük.

Ez persze rettentően káros dolog. Én korábban, még mikor butus tizenéves voltam rivalizáltam lányokkal. Ezalatt azt értem, hogy folyton másokhoz meg magamhoz hasonlítgattam őket, ami persze alapból rossz és mérgező dolog. A probléma ott van, hogy nem a siker miatt, hanem a fiúk figyelme miatt.

Ma már okosabb vagyok, és tudom, hogy a nők nem az ellenségeim és nem is a versenytársaim a férfiakkal folytatott viszonyomban, hanem a nővéreim. Egyáltalán nem hasonlítom magam más nőkhöz, és nem is nézem le őket, ha nem ugyanazokat az eszméket képviselik, mint én.

persze mondjuk ha egy r-banc az én munkahelyemre, pozíciómra pályázik, akkor shit's about to go down.

4-es voltam.

Az előző válaszolók a kulturálatlan formáját írták le a versengésnek, én leírom a kulturáltabb formáját. Ha egyáltalán lehet nevezni kulturáltnak a versengést.

Célozgat az egyik lány a másnak arra, hogy nincs előnyös külseje, szurkálják egymást szóban, amikor nem figyelsz, fellök... Velem mindig rivalizált néhány lány, akik nem bírtak a valagukkal, és semmi önbecsülésük nem volt.