Szerintetek a nők hazudnak a férfiak testével kapcsolatban?

a kigyúrt alkat tényleg sokaknak nem kell, van akinek egyenesen nem tetszik

de szerintem a sportos test azért a legtöbb lány/nő ideálja

ímúgy nem várja el mindenki azt se, van akinek a vékony is tetszik

Én simán kimondom és soha nem is rejtettem véka alá. Igen is az izmosabb pasik jöttek be mindig is, a férjem is az izmosabbak közé tartozik. Ilyen eleve a testfelépítése, genetikailag ilyen, illetve fizikai munkát végzett szokott végezni.

De volt már dolgom annak idején vékonyabb pasikkal is, de kifejezetten vékony pasival nem.

Amúgy mi ezt lányok-nők sosem rejtjük véka alá, hogy ha ez tetszik, akkor vállaljuk, max. ha egy vékonyabb srácot nem akarunk megbántani, akkor azért ezt annyira nem reklámozzuk.

Ez az izmos test a nőknek pont ugyanolyan mint a nagy mell a férfiaknak.

Nem baj egy nőnek, ha a barátja nem izmos, de jó ha mégis.

Nem baj egy férfinak, ha a barátnőjének kicsik a mellei, de jobb mégis, ha nagyobb.

Nem elvárás, nem kötelező, nem döntö tényező, de mégis jobb önmagában, ha van, mint ha nincs.

Te sem csak nagy csöcsű lányoknál kezdeményezel és a lányok sem csak izmos férfiaktól várnak kezdeményezést. De az ezzel való rendelkezés egy plusz pont a másik félnél.

Ráadásul egy férfi maga dönti el hogy kigyúrja magát, de egy nő külső beavatkozás nélkül nem növeszthet csak úgy nagy melleket.

Abba is vannak kategóriák melyik tettszik és melyik nem.

Amúgy izmosnak lenni sose árt,szebb mint egy plöttyedt test.

2-es vagyok, csatlakoznék az 5-ös gondolatmenetéhez.

A nők mindig is a biztonságot keresik. Nemcsak az érzelmi, hanem a testi biztonságot is. Akár tudatosan, akár tudat alatt (és ide sorolhatnánk az 5-ös válaszoló gondolatmenetéből a szaporodási, fajfenntartási dolgokat).

Vagyis egy olyan férfi mellett érzik magukat biztonságban, aki nem csak szereti, tiszteli őket, törődik vele, hanem aki védelmezni tudja. És az izmosabb, edzettebb férfi, erőt, határozottságot sugall, aki ha lenne egy olyan helyzet, akkor az erejével, határozottságával egyből a helyzet magaslatán lenne és védelmezné a nőt, illetve ha már család is van, akkor a családját.

Tehát ebben is van igazság.

Mert nyilván ki tudna jobban megvédeni egy nőt, ki tudna határozottabb lenni egy veszélyesebb helyzetben, egy vékony, visszafogott, félénk pasi, vagy egy izmosabb, határozottabb pasi?

Én nem értem, hogy miért olyan nehéz ezt sokaknak fejben összerakniuk...

Vegyük akkor az általad felhozott két állítást, ami szerinted egymás mellett már "hazugság":

1. Nem kell a kigyúrt test/sportos alkat.

2. Mégiscsak jó lenne.

Mindkettő elhangozhatna az én számból is, én nem hazudnék egy percig sem (amúgy sem szokásom megjátszani magam).

Mindenkinek nyilvánvalóan van egy abszolút idealizált képe a "tökéletesről", a nagy ő-ről, akit képzeletben felruházunk bizonyos tulajdonságokkal - és nem meglepő módon ezt a képzeletbeli valakit külsőleg is makulátlannak képzeljük el, de legalábbis számunkra vonzónak. Aligha álmodoznak DIREKTBE a fiúk löttyedt combú, narancsbőrös vagy puha fenekű lányokról, és a lányok sem +30 kilóval vagy szőrös háttal/fenékkel képzelik el a királyfit/hőst stb. Vagyis mindenkinek jó lenne elméletben a feszes combú Angelina Jolie, vagy a szuperszexuális Ryan Gosling :)

Mégis, a külső, nekünk tetsző jegyek jó, ha részben megvannak, de nem azok kellenek ahhoz, hogy valakibe beleszeressünk, ez nem így működik. Hiába állna mellettem Ryan Gosling és mondjuk Brad Pitt, és könyörögnének, hogy hadd legyenek a szexrabszolgáim, elküldeném őket, mert nekem a löttyedt fenekű, striás bőrű, fogyás miatt lógó bőrű, szőrös hátú férjem kell, akit imádok, és aki ha izmosabbra gyúrja magát, nyilván még jobban fog tetszeni, vagyis nekem is "jó lenne" a sportosabb alkat, de nem volt nálam alap feltétel.

Na, valami ilyesmiről van szó, szerintem.