Írnátok nekem olyan szerelmes idézeteket, amiben nincs benne a szeretlek szó?

Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Simogatni arcod, csókolni szád. S várni, hogy végre együtt lehessünk már.

Sok jónak és igaznak, legyen szíved nyitva, ez a boldogságnak legelső titka. Négy szót jegyezz meg csupán: Egyet szeress, de igazán!

Örökké szoríts, örökké fájjon. Örökké lássalak, ne érjél máshoz. Örökkön örökké érezzem, hatalmad, elveszíteni soha nem akarlak!

Szemed ragyogása nekem az élet, de, ha másra ragyog, az nekem a végzet...

Ha régóta vagytok együtt, akkor:

Radnóti Miklós - Tétova Óda

[link]

Véleményem szerint a magyar irodalom egyik legszebb verse. (A másik a József Attila féle Óda, de az a hódításról szól, s benne van a "Szeretlek". De nagyon ütős!)

Fodor Ákos

A Kérés

s ha addig élek

is: inkább engem hagyj el,

mint magad, Kedves!

[link]

"Lehet, hogy nem fog verseket írni hozzád, lehet, hogy nem fog minden egyes pillanatban rád gondolni, de neked adta lényének egy részét - azt a részt, amiről ő is tudja, hogy összetörheted."

"Elkapta a pillantásomat és visszamosolygott… de vajon tudja, hogy a szívemet is megkapta ezzel?"

"Két kéz adatott nekünk hogy szorítsunk. Két láb hogy járjunk. Két szem hogy lássunk és két fül, hogy halljunk. De miért csak egy szív? Azért, mert a másikat egy másik embernek adták - nekünk csak meg kell találnunk ezt a másik embert!"

"Mikor idősebb leszek és a kislányom majd azt kérdi,

'Anyuci, ki volt az első szerelmed? " nem akarok régi fényképeket előszedni,

csak a szoba másik végére mutatni és azt mondani 'odaát ül.' "

"A fiú 14 szál rózsát adott a lánynak - 13 igazit és 1 műrózsát, és azt mondta: Szeretni foglak addig, míg az utolsó el nem hervad!"

"Egy éjjel a Hold így szólt hozzám: "Ha mindig csak sírsz miatta, akkor miért nem hagyod el?" Megálltam egy pillanatra, majd a Holdra néztem és azt mondtam: "Te elhagynád valaha a saját eged?"